vita Russellről

Erika Sass Russell a saját művében is a metafizika témáival és szerzőivel folytatott érintkezést, habár a kritikával sem maradt adós. Ilyen szervesen kapcsolódott a logikai pozitivizmus megalapítása a kontinentális filozófiához.

Legutóbb Russell művének X. fejezetét idézted. Legelőször viszont a IX-et: Földes Földes August 21 at 7:43 PM ·
“We shall find it convenient only to speak of things existing when they are in time” A kettő között más egyebeket. Ajánlhatsz még valamit, most már önálló olvasásra?

 

Földes Földes Újító gondolatait arról, hogy az azonosság törvénye, a vonatkozások, viszonyok, sőt az ‘a priori’ a valóságosan fennállóhoz és nem csak a gondolkodáshoz tartoznak.

Russell áttekintése ismeretünk forrásairól (I.m. 10.fej. oldalképek.) Az imént bemásolt angol nyelvű összefoglalás értésének megkönnyítésére bemutatom a magyar oldalképeket.Ezen a fb oldalon ezután nem fogom nyomon követni a mű gondolatmenetét. Az Arisztotelész és Kant utáni legjelentősebb ismeretelméleti munka kivonatainak elhelyezését a honlapon folytatom.

No automatic alt text available.

No automatic alt text available.

No automatic alt text available.

No automatic alt text available.

 

Russell’s survey of the sources of our knowledge (op.cit. Ch.X.)
We may now take a survey of the sources of our knowledge, as they have appeared in the course of our analysis. We have first to distinguish knowledge of things and knowledge of truths. In each there are two kinds, one immediate and one derivative. Our immediate knowledge of things, which we called acquaintance, consists of two sorts, according as the things known are particulars or universals. Among particulars…

Károlyi Tibor‎ to Földes Földes

Concerning Russell Ch V. I like this: “it is only necessary to guard against the supposition that whatever we can be acquainted with must be something particular and existent. Awareness of universals is called conceiving, and a universal of which we are aware is called a concept.”

I dislike the following: “It will be seen that among the objects with which we are acquainted are not included physical objects (as opposed to sense-data)… These things are known to us by what I call ‘knowledge by description’…”

1 Comment

János Smirg “dislike”: ha egy hórukkos embernek valaki azt mondaná, hogy nem ismeri a fizikai tárgyakat, elküldené valahová az illetőt.

Károlyi Tibor‎ to Földes Földes

I like this in Russell’s Ch. IV.:The word ‘know’ is here used in two different senses. (1) In its first use it is applicable … to our beliefs and convictions, i.e. to what are called judgements…This sort of knowledge may be described as knowledge of truths. (2) In the second use … the word applies to our knowledge of things, which we may call acquaintance. This is the sense in which we know sense-data. (The distinction involved is roughly that between savoir and connaître in French, or between wissen and kennen in German.)
Károlyi Tibor Magyarul: 1/ Igazságok ismerete, 2/dolgokkal való megismerkedés, ismeretség. Az első az ítéletekre, a második az érzéki adatokra vonatkozik.

Károlyi Tibor‎ to Földes Földes

Russellről írt posztodhoz: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=707846199549132&id=100009712749154: Régebben az univerzáliák realitását hangoztató “realisták” áramlata idealista volt, velük szemben a nominalistáknak volt igazuk. Szemelvényedben Russell is reálisnak nevezi az univerzáliákat. akkor ő is idealista?

CHAPTER V
KNOWLEDGE BY ACQUAINTANCE AND KNOWLEDGE BY DESCRIPTION
IN the preceding chapter we saw that there are two sorts of knowledge: knowledge of things, and knowledge of truths. In this chapter we shall be concerned exclusively with knowledge of things, of which in turn we shall have to distinguish two kinds. Knowledge of things, when it is of the kind we call knowledge by acquaintance, is essentially simpler than any knowledge of truths, and logically independent of kno…

Russell: a IV. fejezet vége
Taking the word ‘idea’ in Berkeley’s sense, there are two quite distinct things to be considered whenever an idea is before the mind. There is on the one hand the thing of which we are aware — say the colour of my table — and on the other hand the actual awareness itself, the mental act of apprehending the thing. The mental act is undoubtedly mental, but is there any reason to suppose that the thing apprehended is in any sense mental? Our previou…

Continue Reading

Károlyi Tibor: Régebben a realitáson létezést értettek. Ezt Russell megoldja a létezés és a fennállás szétválasztásával. Elismeri az anyagi, tárgyi világot és megcáfolja Berkeley és Leibnitz idealizmusát. De szerinte a külső tárgyak nem ismerhetők meg, csak a róluk nyert érzeti, tapasztalati, mérési adataink. Természetesen mindig egy szub jektum (egyén, kollektíva, emberiség) a megismerő, de az ilyen téren szerzett saját tapasztalata átalakult formában a rajta kívüli tárgyvilág tulajdonságainak felel meg. Ahol a mindennapi gyakorlat egyszerű tárgyakat lát, ott a tudomány atomok és szubatomi részecskék rezgését detektája, de mindkettő igaz, jóllehet relatív ismeretet nyújt a szubjektumon kívüli világról. – További Russell fejezeteket készülök elhelyezni a honlapomon.

 

Russell’s definition of things existing vs. universals
“We shall find it convenient only to speak of things existing when they are in time, that is to say, when we can point to some time at which they exist (not excluding the possibility of their existing at all times). Thus thoughts and feelings, minds and physical objects exist. But universals do not exist in this sense; we shall say that they subsist or have being, where ‘being’ is opposed to ‘existence’ as being timeless….

Károly Nagy‎ to Földes Földes

 

 

Advertisements

Existence, Kirkegaard

Excerpts from “Either/Or”

“What is a poet? An unhappy person who conceals profound anguish in his heart but whose lips are so formed that as sighs and cries pass over them they sound like beautiful music. It is with him as with the poor wretches in Phalaris’s bronze bull, who were slowly tortured over a slow fire; their screams could not reach the tyrant’s ears to terrify him; to him they sounded like sweet music. And people crowd around the poet and say to him, “Sing again …

See More

Földes Földes

July 15 ·

 

 

Kirkegaard

Either/Or

(From Wikipedia, the free encyclopedia)

Either/Or portrays two life views. Each life view is written and represented by a fictional pseudonymous author, with the prose of the work reflecting and depending on the life view being discussed. For example, the aesthetic life view is written in short essay form, with poetic imagery and allusions, discussing aesthetic topics such as music, seduction, drama, and beauty. The ethical life view is written as two long letters, with a more argumentative and restrained prose, discussing moral responsibility, critical reflection, and marriage. The views of the book are not neatly summarized, but are expressed as lived experiences embodied by the pseudonymous authors. The book’s central concern is the primal question asked by Aristotle, “How should we live?”

The aesthetic is the personal, subjective realm of existence, where an individual lives and extracts pleasure from life only for his or her own sake. In this realm, one has the possibility of the highest as well as the lowest. The ethical, on the other hand, is the civic realm of existence, where one’s value and identity are judged and at times superseded by the objective world. In simple terms, one can choose either to remain oblivious to all that goes on in the world, or to become involved. More specifically, the ethic realm starts with a conscious effort to choose one’s life, with a choice to choose. Either way, however, an individual can go too far in these realms and lose sight of his or her true self. Only faith can rescue the individual from these two opposing realms. Either/Or concludes with a brief sermon hinting at the nature of the religious sphere of existence, which Kierkegaard spent most of his publishing career expounding upon. Ultimately, Kierkegaard’s challenge is for the reader to “discover a second face hidden behind the one you see” in him/herself first, and then in others.

1 Comment

 

Földes Földes

July 2 ·

Situation III
par Jean-Paul Sartre
Résumé
Situation III (dont le sous-titre est : « Lendemain de guerre »), est une œuvre de l’écrivain, dramaturge, et philosophe Français Jean Paul Sartre. C’est plus particulièrement un recueil de cinq articles publié en 1949 en France aux éditions Gallimard….
Sartre effectue son analyse à travers l’existentialisme et autour de l’être humain dont la race a été avilie et asservie, mais qui n’est pas sans espoir pour autant. Si l’individu a …

Existencialismus (oldalképek)

June 27 ·

 

Sartre et l’existence

Sartre renverse la perspective classique depuis Platon, qui défend une approche essentialiste : l’essence précède l’existence, la philosophie se doit ainsi chez les Grecs et leurs successeurs d’étudier l’Etre. Ainsi, dans la République de Platon, l’existence n’est qu’un mode secondaire, dérivé de l’Etre.

Ek-sistere, chez Sartre, signifie se projeter hors de soi. L’homme existe en ce qu’il n’est rien de défini, il devient ce qu’il a décidé d’être. L’homme…

See More

 

crée son existence en se choisissant. La notion même de “nature humaine” est absurde, puisque cela confère à l’homme une essence à laquelle l’homme ne peut pas s’arracher (seuls les objets ont une nature, une fonction déterminée,
le sens de l’homme est de créer du nouveau, de modifier la figure du monde.L’homme vit pourtant mal cette situation de totale liberté. Il invente ainsi des subterfuges, notamment la mauvaise foi. La mauvaise foi consiste à faire semblant de croire que l’on est pas libre, c’est se rêver chose

L’homme fait de la facticité son excuse pour se faire en-soi. Sartre distingue 6 modes de facticité, c’est-à-dire de déterminations pesant sur l’homme :

le fait de naître dans une société et une époque donnée
le fait d’avoir un corps
le fait d’avoir un passé
le fait d’exister dans un monde qui nous préexiste
le fait d’exister parmi d’autres sujets (question de l’intersubjectivité)
le fait de mourir (finitude)

Pour Sartre, il faut assumer notre contingence.

( L’athéisme de Sartre est une exigence pour aller jusqu’au bout de la solitude de l’homme et sa responsabilité totale.)

Földes Földes shared a post.

Földes Földes

Write a comment…

 

Földes Földes

Russell áttekintése ismeretünk forrásairól (I.m. 10.fej. oldalképek.) Az imént bemásolt angol nyelvű összefoglalás értésének megkönnyítésére bemutatom a magyar oldalképeket.Ezen a fb oldalon ezután nem fogom nyomon követni a mű gondolatmenetét. Az Arisztotelész és Kant utáni legjelentősebb ismeretelméleti munka kivonatainak elhelyezését a honlapon folytatom.

No automatic alt text available.

No automatic alt text available.

 

 

Károlyi Tibor‎ to Földes Földes

 

Write a comment..

LikeShow more reactions

Comments

Write a comment…

 

M ·

NB Ricoeur’s comment on Gurvitch (see below screenshots)

1 Comment

1Erika Sass

LikeShow more reactions

CommentShare

Comments

Erika Sass

Erika Sass Teljes mértékben egyetértek a Gurvitch nagyszabású művét értékelő képernyőfotókon idézett Ricoeur és Goff véleményével és azzal, hogy a komplexitás teoretikusa volt. Az itteni megemlékezés hiányt pótolt.

Manage

LikeShow more reactions

· Reply · 1w

 

 

Földes Földes

rehab4

screenshots.firefox.com

Poursuivre le débat avec Georges Gurvitch | Cairn.info

From cairn.info

LikeShow more reactions

 

Földes Földes

rehab3

screenshots.firefox.com

Poursuivre le débat avec Georges Gurvitch | Cairn.info

From cairn.info

LikeShow more reactions

CommentShare

Comments

 

Write a comment…

Gurvitch rehab

screenshots.firefox.com

Poursuivre le débat avec Georges Gurvitch | Cairn.info

From cairn.info

LikeShow more reactions

 

LikeShow more reactions

CommentShare

Comments

Károlyi Tibor

Károlyi Tibor 08/10-én írtad: ” Ezért is helyeztem el a l”existence című albumot valóságos tájakkal, növényekkel, állatokkal, házakkal, emberekkel.” Akkor az exisztencia-fogalmad Russellét követi? Szerinte viszont az univerziálék csak fennállnak (subsist), valók, habár azok is reálisak. Ebben is követed?

Manage

LikeShow more reactions

· Reply · 1w

Földes Földes

Földes Földes Miért ne? Nem szégyen az…

Manage

LikeShow more reactions

· Reply · 6d

Károlyi Tibor

Károlyi Tibor Igenám, de régebben az elvont fogalmak realitását hangoztató “realisták” áramlata idealista volt, velük szemben a nominalistáknak volt igazuk.

Manage

LikeShow more reactions

· Reply · 6d

Write a comment…

Károly Nagy‎ to Földes Földes

“A szabadság témát a szociológus Gurvitch sokkal alaposabban dolgozta fel, mint a filozófus Sartre.” (aug 4.) Az lehet, de az általad legutóbb hivatkozott La Nausée részlet szociológiai leírásnak sem utolsó. Eszerint az önközpontú korlátoltságot nem menti egy altruista érték (szeretet) hangoztatása.

1 Comment

LikeShow more reactions

CommentShare

Comments

Földes Földes

Földes Földes A téma a politikai elmélet művelői számára is kiemelkedő fontosságú.Közéjük tartozott Berlin. Ezt megvitattuk másutt: https://foldeskaroly.wordpress.com/…/a-berlin-poszt…/

Manage

LikeShow more reactions

· Reply · 1w · Edited

Földes FöldesWrite a comment…

 

Földes Földes

Erika Sass: Sartre észreveszi partnere tudatlanságát azok állapotáról, helyzetéről, akikről az illető beszél. Az érdeklődés, a kímélet, a részvétel hiányzik a közömbös személyből. Érzéketlen arra, hogy a lehetséges változások mások életét jobbítják, vagy ellenkezőleg: tönkre teszik.

A szerző azonban nem akarja megismételni egy ilyen típusú személy többek által már leírt jellemzését, hanem a belőle ömlő formális és felszínes szeretet-beszéddel foglalkozik. Az illető rituális figyelmességi gesztusai teljesen külsődlegesek, üres formulaként ismételgeti a megszokott szavakat a szeretetről. Az érdekkörén kívüli emberek sorsa nem érdekli.

4 Comments

1Erika Sass

LikeShow more reactions

CommentShare

Comments

Erika Sass

Erika Sass “partnere tudatlanságát” Ehhez kapcsolom Károly Nagy megjegyzését az önközpontü korlátoltságról. Annak ellentéte a felvilágosult önérdek, amely másokra is tekintettel van és így végül maga is több előnyhöz jut, mint a pitiáner. Persze ehhez szélesebb látókör kell, ami állandó művelődést is feltételez.

Manage

LikeShow more reactions

· Reply · 1w

Erika Sass

Erika Sass “a megszokott szavakat a szeretetről” egy globális világnézeti hatalmi szervezet a maga létjogosultságának igazolására használja fel.

Manage

LikeShow more reactions

· Reply · 1w

Boglár Széna

Boglár Széna Első kommentedhez: van egy harmadik, a saját előnyök szempontját kikerülni tudó megközelítés is:az emelkedett gondolkodású, nem aprólékoskodó, nagylelkű embereké. Akármilyen a szakmája és az anyagi helyzete, ez az igazi entellektüel.

Manage

LikeShow more reactions

· Reply · 1w

Mimi Németh

Mimi Németh Az utóbbi szót tartsuk fenn a szellemi alkotások létrehozóira, kivéve a szűkagyú szakbarbárokat. Amit körvonalaztatok, azt régebben nemes magatartásnak nevezték.

Manage

Erika Sass‎ to Földes Földes

A legutóbb említett La Nausée-ben milyen megfigyelések, észrevételek érdemelnek különösebb figyelmet szerinted?

LikeShow more reactions

CommentShare

Comments

 

Write a comment…

album

Album Nutshell

 

Földes Földes

Földes Földes Erika Sass: Leírja a maga fejlődését, melynek eredménye “Egy ember, egész ember, akit minden emberből gyúrtak össze, aki valamennyivel felér, s akivel felér bármelyikük,” (1967.kiad., 161.l.) De a legnagyobb művének a La Nausée-t tartom.

Manage

Erika Sass‎ to Földes Földes

aug 4-i jegyzeted szerint Sartre “Bölcseletének szépírói alkotásai viszont nagyon tetszenek, például “A szavak”.
Mi tetszett benne?

LikeShow more reactions

nt…


 

Mimi Németh‎ to Földes Földes

Az egyéni lényeg szabad megválasztását viszont helyeselted és a magadét honlapra helyezted. Kedvenc Gurvitchomból felraktam pár könyvoldal képet a saját Fb oldalamra.

Földes Földes

Write a comment…

Ferenc Kalas‎ to Földes Földes

Mimi Németh: készítettem róla egy nyersfordítást.

Comments

Földes Földes

July 20 ·

Boglár Széna:

LikeShow more reactions

CommentShare

Comments

 

Földes Földes

July 16 ·

Excerpts from “Either/Or”

“What is a poet? An unhappy person who conceals profound anguish in his heart but whose lips are so formed that as sighs and cries pass over them they sound like beautiful music. It is with him as with the poor wretches in Phalaris’s bronze bull, who were slowly tortured over a slow fire; their screams could not reach the tyrant’s ears to terrify him; to him they sounded like sweet music. And people crowd around the poet and say to him, “Sing again …

See

Földes Földes

Either/Or

(From Wikipedia, the free encyclopedia)

Either/Or portrays two life views. Each life view is written and represented by a fictional pseudonymous author, with the prose of the work reflecting and depending on the life view being discussed. For example, the aesthetic life view is written in short essay form, with poetic imagery and allusions, discussing aesthetic topics such as music, seduction, drama, and beauty. The ethical life view is written as two long letters, with a more argumentative and restrained prose, discussing moral responsibility, critical reflection, and marriage. The views of the book are not neatly summarized, but are expressed as lived experiences embodied by the pseudonymous authors. The book’s central concern is the primal question asked by Aristotle, “How should we live?”

The aesthetic is the personal, subjective realm of existence, where an individual lives and extracts pleasure from life only for his or her own sake. In this realm, one has the possibility of the highest as well as the lowest. The ethical, on the other hand, is the civic realm of existence, where one’s value and identity are judged and at times superseded by the objective world. In simple terms, one can choose either to remain oblivious to all that goes on in the world, or to become involved. More specifically, the ethic realm starts with a conscious effort to choose one’s life, with a choice to choose. Either way, however, an individual can go too far in these realms and lose sight of his or her true self. Only faith can rescue the individual from these two opposing realms. Either/Or concludes with a brief sermon hinting at the nature of the religious sphere of existence, which Kierkegaard spent most of his publishing career expounding upon. Ultimately, Kierkegaard’s challenge is for the reader to “discover a second face hidden behind the one you see” in him/herself first, and then in others.

1 Comment

LikeShow more reactions

Comment

Share

Write a comment…

Write a comment…

Földes Földes

July 2 ·

Situation III
par Jean-Paul Sartre
Résumé
Situation III (dont le sous-titre est : « Lendemain de guerre »), est une œuvre de l’écrivain, dramaturge, et philosophe Français Jean Paul Sartre. C’est plus particulièrement un recueil de cinq articles publié en 1949 en France aux éditions Gallimard….
Sartre effectue son analyse à travers l’existentialisme et autour de l’être humain dont la race a été avilie et asservie, mais qui n’est pas sans espoir pour autant. Si l’individu a …

 

Földes Földes

June 28 ·

Existencialismus

Image may contain: sky

Image may contain: text

Like

Sartre et l’existence

Sartre renverse la perspective classique depuis Platon, qui défend une approche essentialiste : l’essence précède l’existence, la philosophie se doit ainsi chez les Grecs et leurs successeurs d’étudier l’Etre. Ainsi, dans la République de Platon, l’existence n’est qu’un mode secondaire, dérivé de l’Etre.

Ek-sistere, chez Sartre, signifie se projeter hors de soi. L’homme existe en ce qu’il n’est rien de défini, il devient ce qu’il a décidé d’être. L’homme crée son existence en se choisissant. La notion même de “nature humaine” est absurde, puisque cela confère à l’homme une essence à laquelle l’homme ne peut pas s’arracher (seuls les objets ont une nature, une fonction déterminée,
le sens de l’homme est de créer du nouveau, de modifier la figure du monde.L’homme vit pourtant mal cette situation de totale liberté. Il invente ainsi des subterfuges, notamment la mauvaise foi. La mauvaise foi consiste à faire semblant de croire que l’on est pas libre, c’est se rêver chose

L’homme fait de la facticité son excuse pour se faire en-soi. Sartre distingue 6 modes de facticité, c’est-à-dire de déterminations pesant sur l’homme :

le fait de naître dans une société et une époque donnée
le fait d’avoir un corps
le fait d’avoir un passé
le fait d’exister dans un monde qui nous préexiste
le fait d’exister parmi d’autres sujets (question de l’intersubjectivité)
le fait de mourir (finitude)

Pour Sartre, il faut assumer notre contingence.

( L’athéisme de Sartre est une exigence pour aller jusqu’au bout de la solitude de l’homme et sa responsabilité totale.)

1Ala Cojocaru

Like

 

(Sartre et la liberté)
«L’être ne saurait engendrer que l’être et, si l’homme est englobé dans ce processus de génération, il ne sortira de lui que de l’être. S’il doit pouvoir interroger sur ce processus, c’est-à-dire le mettre en question, il faut qu’il puisse le tenir sous sa vue comme un ensemble, c’est-à-dire se mettre lui-même en dehors de l’être et du même coup affaiblir la structure d’être de l’être. Toutefois il n’est pas donné à la “réalité humaine” d’anéantir, même…

See More

 

 

L’humanistes par Sartre
(La Nausée)

(Text sans accent grave, circonflex, cédille, etc.)

…L’humaniste radical est tout particulierement l’ami des
fonctionnaires. L’humaniste dit «de gauche» a pour
souci principal de garder les valeurs humaines; il n’est
d’aucun parti, parce qu’il ne veut pas trahir l’humain, mais
ses sympathies vont aux humbles; c’est aux humbles qu’il
consacre sa belle culture classique. C’est en general un
veuf qui a l’ceil beau et toujours embué de larmes; il
pleure aux anniversaires. II aime aussi le chat, le chien,
tous les mammifdres supérieurs. L’écrivain communiste
aime les hommes depuis le deuxieme plan quinquennal;
il chatie parce qu’il aime. Pudique, comme tous les forts,
il sait cacher ses sentiments, mais il sait aussi, par un
regard, une inflexion de sa voix, faire pressentir, derriere
ses rudes paroles de justicier, sa passion apre et douce
pour ses freres. L’humaniste catholique, le tard-venu, le
benjamin, parle des hommes avec un air merveilleux. Quel
beau conte de fées, dit-il, que la plus humble des vies, celle
d’un docker londonien, d’une piqueuse de bottines! II a
choisi humanisme des anges; il écrit, pour l’edification
des anges, de longs romans tristes et beaux, qui obtiennent
fréquemment le prix Fémina.

Ca, ce sont les grands premiers roles. Mais il y en a
d’autres, une nuée d’autres : le philosophe humaniste,
qui se penche sur ses freres comme un frere ainé et qui a le
sens de ses responsabilites; l’humaniste qui aime les
hommes tels qu’ils sont, celui qui les aime tels qu’ils
devraient etre, celui qui veut les sauver avec leur agrement
et celui qui les sauvera malgré eux, celui qui veut créer
des mythes nouveaux et celui qui se contente des anciens, ,
celui qui aime dans 1’homme sa mort, celui qui aime dans
l’homme sa vie, l’humaniste joyeux, qui a toujours le
mot pour rire, l’humaniste sombre, qu’on rencontre sur-
tout aux veillées funebres. Ils se haissent tous entre eux :
en tant qu’individus, naturellement — pas en tant
qu’hommes. …


— Peut-etre que vous etes misanthrope?

Je sais ce que dissimule ce fallacieux effort de concilia-
tion. Il me demande peu de chose, en somme : simplement
d’accepter une Etiquette. Mais c’est un piege : si je consens
l’Autodidacte triomphe, je suis aussitot tourné, ressaisi,
depassé car l’humanisme reprend et fond ensemble toutes
les attitudes humaines. Si l’on s’oppose a lui de front, on
fait son jeu; il vit de ses contraires. Il est une race de gens
tétus et bornés, de brigands, qui perdent a tout coup contre
lui : toutes leurs violences, leurs pires exces, il les digere,
il en fait une lymphe blanche et mousseuse. II a digeré
l’anti-intellectualisme, le manichéisme, le mysticisme, le
pessimisme, l’anarchisme, l’égotisme : ce ne sont plus
que des étapes, des pensées incompletes qui ne trouvent
leur justification qu’en lui. La misanthropie aussi tient sa
place dans ce concert : elle n’est qu’une dissonance néces-
saire a l’armonie du tout. Le misanthrope est homme :
il faut done bien que l’humaniste soit misanthrope en
quelque mesure. Mais c’est un misanthrope scientifique,
qui a su doser sa haine, qui ne hait d’abord les hommes
que pour mieux pouvoir ensuite les aimer.

Je ne veux pas qu’on m’integre, ni que mon beau sang
rouge aille engraisser cette bete lymphatique : je ne
commettrai pas la sottise de me dire « anti-humaniste ».
Je ne suis pas humaniste, voila tout.

— Je trouve, dis-je a l’Autodidacte, qu’on ne peut pas
plus hair les hommes que les aimer.

L’Autodidacte me regarde d’un air protecteur et loin-
tain. Il murmure, comme s’il ne prenait pas garde a ses
paroles :

— II faut les aimer, il faut les aimer…

— Qui faut-il aimer? Les gens qui sont ici?

— Ceux-la aussi. Tous.

II se retourne vers le couple a la radieuse jeunesse :
voila ce qu’il faut aimer. Il contemple un moment le
monsieur aux cheveux blancs. Puis il ramene son regard
sur moi; je lis sur son visage une interrogation muette.
Je fais « non » de la tete. II a 1’air de me prendre en pitié.

— Vous non plus, lui dis-je agacé, vous ne les aimez
pas.

— Vraiment, monsieur? Est-ce que vous me permettez
d’avoir un avis different?

II est redevenu respectueux jusqu’au bout des ongles,
mais il fait l’ceil ironique de quelqu’un qui s’amuse énor-
m^ment. II me hait. J’aurais eu bien tort de m’attendrir
sur ce maniaque. Je l’interroge a mon tour :

— Alors, ces deux jeunes gens, derriere vous, vous les
aimez?

II les regarde encore, il réfléchit :

— Vous voulez me faire dire, reprend-il soupconneux,
que je les aime sans les connaitre. Eh bien, monsieur,
je l’avoue, je ne les connais pas,.. A moins, justement, que
l’amour ne soit la vraie connaissance, ajouta-t-il avec un
rire fat.

— Mais qu ‘est-ce que vous aimez?

— Je vois qu’ils sont jeunes et c’est la jeunesse que
j’aime en eux. Entre autres choses, monsieur.

II s’interrompit et preta l’oreille

— Est-ce que vous comprenez ce qu’ils disent?

Si je comprends! Le jeune homme, enhardi par la sym-
pathie qui l’entoure, raconte, d’une voix pleine, un match

de football que son equipe a gagné l’an dernier contre un
club havrais.

— Il lui raconte une histoire, dis-je a l’Autodidacte.

— Ah! Je n’entends pas bien. Mais j’entends les voix,
la voix douce, la voix grave : elles alternent. C’est… c’est
si sympathique.

— Seulement moi, j’entends aussi ce qu’ils disent, mal-
heureusement.

— Eh bien?

— Eh bien, ils jouent la comédie.

— Véritablement? La comedie de la jeunesse, peut-
etre? demande-t-il avec ironie. Vous me permettez, mon-
sieur, de la trouver bien profitable. Est-ce qu’il sufiit de la
jouer pour revenir a leur age?

Je reste sourd a son ironie; je poursuis :

— Vous leur tournez le dos, ce qu’ils disent vous
échappe… De quelle couleur sont les cheveux de la jeune
femme?

Il se trouble :

— Eh bien, je… — il coule un regard vers les jeunes
gens et reprend son assurance — noirs!

— Vous voyez bien!

— Comment?

— Vous voyez bien que vous ne les aimez pas, ces
deux-la. Vous ne sauriez peut-etre pas les reconnaitre dans
la rue. Ce ne sont que des symboles, pour vous. Ce n’est
pas du tout sur eux que vous etes en train de vous atten-
drir; vous vous attendrissez sur la Jeunesse de l’Homme,
sur l’Amour de l’Homme et de la Femme, sur la Voix
humaine.

— Eh bien? Est-ce que ca n’existe pas?

— Certes non, ca n’existe pas! Ni la Jeunesse ni l’Age
mur, ni la Vieillesse, ni la Mort…

Le visage de 1’Autodidacte, jaune et dur comme un coing,
s’est figé dans un tetanos reprobateur. Je poursuis nean-
moins :

— C’est comme ce vieux monsieur derriere vous, qui
boit de Feau de Vichy. C’est l’Homme mur, je suppose,
que vous aimez en lui; l’Homme mur qui s’achemine avec
courage vers son declin et qui soigne sa mise parce qu’il
ne veut pas se laisser aller?

— Exactement, me dit-il avec defi.

— Et vous ne voyez pas que c’est un salaud?

II rit, il me trouve étourdi, il jette un bref coup d’oeil
sur le beau visage encadré de cheveux blancs :

— Mais, monsieur, en admettant qu’il paraisse ce que
vous dites, comment pouvez-vous juger cet homme sur sa
mine? Un visage, monsieur, ne dit rien quand il est au
repos.

Aveugles humanistes! Ce visage est si parlant, si net —
mais jamais leur ame tendre et abstraite ne s’est laisse
toucher par le sens d’un visage.

— Comment pouvez-vous, dit l’Autodidacte, arreter
un homme, dire il est ceci ou cela? Qui peut épuiser un
homme? Qui peut connaitre les ressources d’un homme?

Épuiser un homme! Je salue au passage 1’humanisme
catholique a qui l’Autodidacte a emprunté, sans le savoir,
cette formule.

— Je sais, lui dis-je, je sais que tous les hommes sont
admirables. Vous etes admirable. Je suis admirable. En
tant que créatures de Dieu, naturellement.

II me regarda sans comprendre, puis avec un mince
sourire :

— Vous plaisantez sans doute, monsieur, mais il est
vrai que tous les hommes ont droit a notre admira-
tion. C’est difficile, monsieur, tres difficile d’etre un
homme.

II a quitté sans s’en apercevoir 1’amour des hommes
en Christ; il hoche la tete et, par un curieux phenomene
de mimétisme, il ressemble a ce pauvre Guéhenno,

— Excusez-moi, lui dis-je, mais alors je ne suis pas
bien sur d’etre un homme : je n’avais jamais trouvé ca
bien difficile. II me semblait qu’on n’avait qu’a se laisser
aller.

L’Autodidacte rit franchement, mais ses yeux restent
mauvais :

— Vous etes trop modeste, monsieur. Pour supporter
votre condition, la condition humaine, vous avez besoin,
comme tout le monde, de beaucoup de courage. Monsieur,
1’instant qui vient peut etre celui de votre mort, vous le
savez et vous pouvez sourire : voyons! n’est-ce pas admi-
rable? Dans la plus insignifiante de vos actions, ajoute-t-il
avec aigreur, il y a une immensity d’heroisme.

— Et comme dessert, messieurs? dit la bonne.
L’Autodidacte est tout blanc, ses paupieres sont bais-
sees a demi sur des yeux de pierre. II fait un faible geste
de la main, comme pour m’inviter a choisir.

— Un fromage, dis-je avec heroisme.

— Et monsieur?
II sursaute.
— Hé? Ah! oui : eh bien, je ne prendrai rien, j’ai fini.

— Louise!

Les deux gros hommes paient et s’en vont. Il y en un
qui boite. Le patron les reconduit a la porte : ce sont des
clients d’importance, on leur a servi une bouteille de vin
dans un seau a glace.

Je contemple l’Autodidacte avec un peu de remords :
il s’est complu toute la semaine a imaginer ce dejeuner,
ou il pourrait faire part a un autre homme de son amour
des hommes. II a si rarement l’occasion de parler. Et
voila : je lui ai gaché son plaisir. Au fond il est aussi seul
que moi; personne ne se soucie de lui. Seulement il ne se
rend pas compte de sa solitude. Eb bien, oui : mais ce
n’était pas a moi de lui ouvrir les yeux. Je me sens tres
mal a l’aise : je rage, c’est vrai, mais pas contre lui, contre
les Virgan et les autres, tous ceux qui ont empoisonné
cette pauvre cervelle. Si je pouvais les tenir la, devant moi,
j’aurais tant a leur dire. A l’Autodidacte, je ne dirai rien,

je n’ai pour lui que de la sympathie : c’est quelqu’un dans
le genre de M. Achille, quelqu’un de mon bord, qui a
trahi par ignorance, par bonne volonté!

Like

 

Cheerful mausoleum

The 2017 January symposium

Erika Sass‎ to Földes Földes

January 10 at 8:37pm ·

Földes Földes: “Our most beloved little humans make live time capsules into the 22. century.” Well said.

Mimi Németh‎ to Földes Földes

January 26 at 6:18pm ·

János Smirg: thanks, but got some doubts about the substance. We call his homepage a cheerful mausoleum, a resting place for papers (not any person). But the cited Heidegger page is proposing about ‘being toward death’ as belonging to the being of Dasein.
– (This is not quite cheerful.)

Ferenc Kalas‎ to Földes Földes

January 27 at 2:08pm ·

Mimi Németh: May be cheerful because those papers outlive their mortal collector in an accessible form within a friendly society of elaborations from a number of branches of human knowledge.

Erika Sass “friendly society”, yes, just cast a glance on the title page head and viewing their proximity you can imagine their merry inter-reactiion as that of living creatures. But most papers were written by other authors.

Károly Nagy‎ to Földes Földes

January 29 at 4:24pm ·

Erika Sass: “But most papers were written by other authors.” This being the case, then why can they be found in the resting place of his own ones?

Károly Nagy: Tomb objects…

János Smirg Intellectual content lives on. As Bulgakov put it, papers do not burn. They can continue their interplay in reader’s thinking.

Boglár Széna‎ to Földes Földes

January 31 at 11:47am ·

Károly Nagy: No objects. He mentioned them as sources. Figuratively, his papers are “enterred” together with their intellectual ancestry.

Erika Sass‎ to Földes Földes

In a comment I was citing about “live time capsules”, and am now considering his homepage as a published time capsule into some next decades of our century.

Erika Sass: His findings were preserved in hardcopy printed materials before.. Those are dead objects. Existing online they can be processed, merged, embedded,.etc.so that their intellectual content remains alive. Of course, not unchanged, subject to criticism, negation and modification by others.

Eurodollars, two wars, recycling. Vita 2016 október

A címben jelzett bejegyzés vitáját kivonatoltam a blog.hu-n, majd eről részletes eszmecsere következett, amely végül kiterjedt az alábbi posztra is:

A complement to ‘Eurodollars, two wars, recycling’

Gazdaságtörténeti áttekintés

2016.10.07. 19:26 Italo Romano

Földes Károly írja:

Történeti áttekintés a hatvanas -hetvenes évek világgazdasági fordulatairól:

Eurodollárok, két háború, reciklálás

A honlapomon is olvasható leírás a múlt század hatvanas éveinek egyik meghatározó gazdaságtörténeti átalakulásáról szól. https://foldeskaroly.wordpress.com/2016/10/06/eurodollars-two-wars-recycling/

Részben ezt vitatta meg a tanulókör:

https://www.facebook.com/profile.php?id=100009712749154&hc_ref=NEWSFEED

A Facebookon született reakciókat fordított időrendben tudom közölni:

Ferenc Kalas Akkoriban ennek a gazdasági tartalmát részletezted a ’83-as könyvben, de az magyarul volt. A háborúkról viszont nem írtál. Nem volt szabad?

October 6 at 9:34pm

17 hrs ·

A “Tanulókör eszmecseréit, kívánság esetén, inkább az Ismeretvadász blogban látnám vendégül” – ha innen, bár indoklással, civilizáltan át vagyunk tanácsolva, akkor : redirect.

Ferenc Kalas‎ to Földes Földes

October 5 at 1:35pm ·

Károlyi Tibor:előbb a keresleti függvényről és a kínálati függvényről szólót. Mindenképpen megelőzik a makroökonómiát.

Károlyi Tibor‎ to Földes Földes

October 4 at 11:33am ·

Földes Földes: Tényleg, ha teljesebb körképet akarsz adni. Felrakhatnád az egyetemi előadásokat a növekedési egyenletekről.

Földes Földes

October 3 at 8:52pm ·

Erika Sass írja, hogy a növekedési témát nem említettem a honlapon elhelyezett iratok között. Tényleg adósságban vagyok?

Földes Földes

October 1 at 7:26pm ·

Mégsem lesz jó a fb. vitákat a honlapra vinni, mert csak itt életszerű, hogy a legutolsó komment van legfelül. Ez egyszer még beraktam a mauzóleumba, de a jövőben a t.Tanulókör eszmecseréit, kívánság esetén, inkább az Ismeretvadász blogban látnám vendégül, ahol a hozzászólások egyenes időrendben követik egymást.

Földes Földes

October 1 at 1:28pm ·

 Kühnhardtnál jó az Európán belüli cezúra, a nyugat-európai hibás stratégia kritikája. Leegyszerűsít, amikor a keleti belépési törekvést csak a nacionális mozzanathoz köti. Legalább ilyen fontos volt a jóléti törekvés.

38 komment

Címkék: gazdaságtörténet

A bejegyzés trackback címe:

http://ismeretvadasz.blog.hu/api/trackback/id/11779307

Megjegyzés: Az Italo Romano nick Földes Károly írói neve.

Kommentek:

Italo Romano 2016.10.08. 14:21:06

Ferenc Kalas: A világgazdaság és az erőviszonyok átrendeződése az egyik meghatározója volt a mai visegrádi országok akkor mindenkit érintő gyökeres helyzetváltozásainak. Ebben a két háború is benne volt. Mint közgazdász, én a könyvben is a gazdasági oldallal foglalkoztam.

Minnesota 2016.10.09. 17:48:10

@Italo Romano: a mai visegrádi országok…
Olvastunk arról is, hogy moszkvai befolyásra milyen komolyan vették az arab követségek kijelentéseit.

smirgliműhely 2016.10.09. 21:50:16

@Italo Romano: “gyökeres helyzetváltozásainak” pl.lengyel válság 1967, prágai tavasz 1968.

Karolus 2016.10.10. 19:35:32

A visegrádiak akkori helyzetének másik meghatározója a belső gazdasági, társadalmi gyakorlatuk fokozatos ellehetetlenülése volt, a világgazdasági fejleményektől függetlenül is.

smirgliműhely 2016.10.11. 11:32:29

Azám! A lengyelek egyre hangosabban morogtak a csapnivaló életszínvonal miatt. Az értelmiség hangot adott ennek, bírálta az elhibázott gazdaságpolitikát, az antidemokratikus vezetést.A kritikusokkal való leszámolásra alkalom volt a 67-es háború. Szovjet elvárás volt az arabok pártját fogni, az ezzel szemben álló nézettel gyanúsíthatókat, akiket egybemostak a rendszer ellenzékével, leváltották. Több tízezer értelmiségi, köztük számos zsidó emigrált.De 1970-ben a Tengermellék munkássága felkelt a rezsim ellen. Gomulka, a pártvezető megbukott.

Minnesota 2016.10.11. 16:19:10

@smirgliműhely: Még korábban volt egy számára veszélyes kommunista ellenzéke is. Az ultrabalos, nacionalista Móczár tábornok és mozgalma azzal támadta, hogy nem végez erélyes tisztogatást a származásuk okán (tehát kivételek nélkül) arab-ellenességgel gyanúsítható elemek között.Ezeket aztán elszigetelték, de egy sokkal nagyobb erő, a szovjet nagyhatalmi játszma megkövetelte, hogy a befolyási övezetének országai belpolitikájukban, személyzeti gyakorlatukban is egyértelműen demonstrálják az akkor szövetségesnek számító arab államok melletti kiállásukat.

Karolus 2016.10.12. 16:27:12

@Minnesota: a magyar vezetésnek aligha voltak faji előítéletei, de a kinevezéseknél a hatvanas évektől reálpolitikailag negatívumnak tekintette a kisebbségi felekezeti származást.

szénaboglya 2016.10.13. 16:00:34

@Karolus: A népi káderek tömegében ez addig latens averzió volt, amit a vezetés “kispolgár ellenes” kampánya, majd külpolitikai szolidaritási lépései után szabadabb volt kifejezni a kádári egyensúlyozgatás által ellenőrzött mértékben.

szénaboglya 2016.10.13. 16:06:36

Az országos vezetés erre nagyon figyelt. Németh M. iratainak értelmében a szakmai tudás nem számított abban az esetben, ha kényes származású ember lett volna a legalkalmasabb egy tervhivatali vezetői poszt betöltésére.

smirgliműhely 2016.10.14. 15:34:29

Az ú.n. pragmatikus,vagyis elvtelen személyi irányelvet aztán (averzió vagy gyűlölet szülte) lelkesedéssel túlteljesítették olyan, főképpen plebejus származási érdemekkel rendelkező pribékek, mint bálint, káplár, andrikó. Velük együtt pedig prézli a III-asok megbízásából és a moszkvaiak tetszésére a fenti személyi tisztogatásban nem érintett nyugatos reformerek ellen külön tervhivatali és pénzügyi őrségváltást készített elő. Ez beleillett a rezsim skizofréniájába.

kalassó 2016.10.15. 10:54:44

@smirgliműhely: És nyilván ők akartak azok helyére kerülni. Ballagiról se feledkezz el. Az állami tisztségviselő művelt szakembereknek tartaniuk kellett az úgy-ahogy képzett apparátcsikoktól. Az utóbbiak ideje az 1972-es munkásbarát határozatok után jött el.A leszámolást a rezsim késleltette és a felső vezetőkre korlátozta. Közben viszont már megtörtént a leszámolás Csehszlovákiában, amely elvesztette értelmiségének jelentékeny rétegeit. Külföldre távoztak.

Karolus 2016.10.16. 15:35:33

A posztban idézett szavaim szerint “ha teljesebb körképet akarsz adni. Felrakhatnád az egyetemi előadásokat a növekedési egyenletekről.” Még nem válaszoltál erre.

retimadar 2016.10.17. 17:34:17

A posztban említett Sass pedig én vagyok. Négy előadásra emlékeztem: Tableau economique, marxi sémák,lineáris modell,modern növekedési tényezők, (incl. endogén).

Italo Romano 2016.10.18. 13:37:54

@retimadar: nagyobb részben azt tanítottam, amit angolul a honlap Economics oldala már tartalmaz. Kisebb rész volt a saját hozzájárulásom, ezt cikkekben tettem közzé a publikációs jegyzékben feltüntetett írásokban.

smirgliműhely 2016.10.18. 19:15:25

@szénaboglya: “a szakmai tudás nem számított abban az esetben, ha…” A politikai funkcionáriusoknál minden esetben a pozíció szerzésének és megtartásának érdeke az első. A plebejus apparátcsikok, köztük a diplomások jó része az árapály mozgását követte. A pártiskolai akadémikus (a birkatenyésztés mellett) korábban a munkás-határozatot propagálta, majd a reformot, a rezsim végén pedig ő volt a nagymarosi erőmű leghangosabb ellenzője.

retimadar 2016.10.19. 20:13:43

@smirgliműhely: a mentális kapacitás sem számított, ha egy hatalmi csoportosulásnak megfelelő embert akartak pozícióba juttatni. A munkás-határozat után így lett a paranoid bálintból statisztikai főnök, akit a fenti egészségügyi okból 49 évesen kénytelenek voltak nyugdíjazni.

büyük 2016.10.20. 13:49:13

@smirgliműhely: a kisebb sarzsik egy része később a reformhoz, majd a demokratikus erőkhöz csapódott. Többnyire a politikailag impotenssé vált pártokhoz. Hiszen nekik sem volt gyakorlatuk nagy embertömegek meggyőzésében – amikor nem állt hatalom a hátuk mögött.

büyük 2016.10.20. 14:03:47

Az előbb említett pártok sorsáról a minap írtam:
A politikai tekintetben kasztrált pártvezetések gyakorlatának siralmas végkimenetele a nyomtatott sajtóorgánum elvesztése volt. Ne keverjük a dolgokat: közéleti eunuchok a jobboldalon is voltak. Ugyanígy végezték.
gaiablog.blog.hu/2016/10/15/az_egyik_vegso_bizonyitek

Minnesota 2016.10.20. 15:22:29

@retimadar: A paranoid – mentális szindróma nem intellektuális. Nem is minden biszkuit volt paranoid. Molnár pénzügyi vörgy (vpop) 62 éves korig dolgozhatott és csak az Antall kormány tudta felmenteni, anno ’90.

szénaboglya 2016.10.21. 11:26:49

@smirgliműhely: “funkcionáriusoknál minden esetben a pozíció szerzésének és megtartásának érdeke az első.” Az apparátcsikok számára a legfontosabb a hivatali előmenetel volt. Csakúgy, mint például az olasz bürokrácia beosztottjai számára, akikről Carlo Levi írja a következőket. Ha elterjedt egy szenélyzeti kombináció híre, száz és száz hivatalnok latogatta izgatottan a fejleményeket. – ha ez elmegy, ha amaz meghal, mindenféle változások lesznek A. feljebb kerül, B. egy rangfokozatot ugrik, és engem, engem előléptetnek…s az elemzés egyre nő és bonyolódik, szétárad valamennyi osztályon. (“Az óra” 124.L.)

Italo Romano 2016.10.21. 20:47:28

@büyük: Paul Johnson az ellen-oldali francia ultrák tehetetlen vezetőjéről is megemlékezik. Az angol nyelvű idézetet a másik blogomban helyezem el.

Karolus 2016.10.22. 18:22:35

A hatvanas években azért volt még néhány apróság: kubai rakétaválság, 1962, Kennedy megölése, 1963, a doktrinás Leoníd hatalma 1964-től, a vietnami eszkaláció 1965-től, dekolonizálás és állami zsarnokságok uralomra jutása Afrikában. A mai visegrádi, akkor csatlós országok vezetői ezeken a vizeken is lavíroztak a maguk törpe hajóival.

smirgliműhely 2016.10.23. 19:01:01

@Karolus: a mi törpe hajónkon a vezérhajó tetszésére számító kampány kezdődött 1972-ben a kispolgáriság ellen. A vezetés sugallatára kozma pártiskolás az autózás ellen hozott fel ideológiai érveket. Mások a frizsider “szocializmusról” elmélkedtek. Maga a kampány elnevezése eufémizmus volt, hiszen a lehetséges cionistabarátok ellen irányult. Valójában a kispolgárság magában foglalta a kistermelő vidéki plebejusokat is, nem kevésbé a városi szellemi foglalkozásúakat, köztük a párthivatalnokokat. A gyári munkásság rosszul, elnyomva élt, amint azt a Darabbér c. könyv kitűnően bemutatta.

kalassó 2016.10.23. 20:30:19

@smirgliműhely: A hetvenes években a szovjet eredetű energiahordozók, nyersanyagok ára fokozatosan elérte a világpiaci szintet. Az időszak vége felé a hatalom a számára lehetséges nyugati nyitás híve lett. Ügyesen lavírozott. A képzettebb apparátcsikok most már ebben az irányban kerestek maguknak előnyös pozíciót. Oda csatlakoztak, ahol perspektívát láttak. A móczáros színezetű hazai mozgolódás kudarcot vallott.

Italo Romano 2016.10.24. 15:24:18

@Karolus: “csatlós országok vezetői ezeken a vizeken is lavíroztak”
Szerzőm a politikus prototípusát elég jól szemlélteti Hammarskjold kiélezett példáján. Idéztem kommentben.
asszocialok.blog.hu/2016/10/18/eurodollarok_ket_haboru_reciklalas

szénaboglya 2016.10.26. 15:55:53

@Italo Romano: Az én szerzőm pedig a politikus alaptermészetének tartotta a ravaszságot, agyafúrtságot.A politika változhatatlan, örök törvényei kemény, Macchiavelli – féle törvények. Egyik tipikus alakja, csakúgy, mint a regény szereplője a Julien Sorelhez hasonló, erkölcsi normákat nélkülöző, gátlástalanul mohó karrierista.(Carlo Levi, 83.l.)

retimadar 2016.10.27. 13:32:24

@smirgliműhely 2016.10.18. 19:15:25
“A pártiskolai akadémikus…” mellett egyetemi oktatók is hasonló szolgálatban állottak. Vitalapon írta valaki a tervszerűség spekulatív ideológiájának szerzőjéről: kimondottan “konzervatív”, azaz fafejű szocpégés közgazdász volt a hatvanas években, távol állt a reformerek csoportjától. A “szocialista termelés alapvonásai” című munkáját bifláznom már akkor is szürreális élmény volt, annyira távol állt minden valamirevaló közgazdaságtantól.

kalassó 2016.10.27. 17:12:14

@retimadar: A politika olyan tevékenységi forma, amely az igazi tudománytól idegen, sőt: ellensége. Szabót nem véletlenül jellemzi a szócikke első helyen politikusként,de sehol sem tudósként, vagy kutatóként.

retimadar 2016.10.28. 11:12:51

@kalassó: Nem is volt az.Persze a társadalom kutatás igazibb része is ugyanúgy a piacról él, mint a többi iparág. Nagyvállalatai: az egyetemek túlzott befolyásra tettek szert, mint a vagyonos elit egyik meghatározó része.Piszkos pénzügyeik is vannak. Erősen ideologikus termékcsoportjuk nem tudományos elmélet, hanem ötletadás az állam, vagy az antielit gyakran kalandor jellegű átalakító programjaihoz.

Italo Romano 2016.10.28. 18:28:39

@kalassó: Oda csatlakoztak, ahol perspektívát láttak.
@retimadar: Erősen ideologikus termékcsoportjuk…

A másik blogon, a két legutóbbi kommentemben olvasható idézetek tartalma közel áll a mondanivalótokhoz.
asszocialok.blog.hu/2016/10/18/eurodollarok_ket_haboru_reciklalas

kalassó 2016.10.28. 19:18:13

@retimadar: “a társadalom kutatás igazibb része is ugyanúgy a piacról él”
Információt termel, aminek a költségeit meg kell fizetni. Tetszik, vagy sem, az információ is áru. Nem kell ingyen átadni.

Minnesota 2016.10.29. 15:20:37

@kalassó: Más szóval, szellemi tulajdon. Szerződés keretében lehet megkapni a használati jogosultságot. Mindkét félnek vannak feltételei.

kalassó 2016.10.29. 18:18:46

@Minnesota: A gyakorlat számára az információ módszeres felépítésben használható. Ilyesmire lehet érdemes szerződési ajánlatokat tenni. Csak példa kedvéért: a bloggazda honlapjából vett anyagokból kidolgozhatók lennének az általa már egy témában alkalmazott “modus operandi”, vagyis a képzési, egészségügyi, gazdasági, nemzetközi, stb. stratégia meghatározó tényezői.

smirgliműhely 2016.10.29. 20:52:14

@szénaboglya: Nem esik messze tőlük a diplomaták rétege sem. Róluk ugyan Friedell némileg túlzóan írja Az újkori kultúra történeté-ben, hogy ezek államilag elismert és fizetett csirkefogók. „A hazudozás bajnokai ők, a pokol pribékjei, a csibészek közül is a legrosszabb fajta, tudniillik az a fajta csibész, amelyiknek jó a lelkiismerete, hiszen ő a ‘a hazáért’ hazudik.”. (VI. 240.old.)

Minnesota 2016.10.30. 09:55:57

@kalassó: Igen. Számos helyen tömör utalásba foglalta-rejtette a mögöttes, országos és kontinentális léptékű információegyüttest. Ezeket kibontva állítható elő a premium content.

kalassó 2016.10.30. 17:54:32

@Minnesota: országos és kontinentális…
és globális! A komplex középtávú folyamatok reális ismerete előbbre való a célok kitűzésénél. Nem érdekelheti azokat, akik számára az a realitás, ami az orruk előtt van. Fentebbi példámat feltételes módban fogalmaztam, mert nem lesz itt semmiféle ajánlat.

Italo Romano 2016.10.30. 19:02:54

Köszönöm az aktív részvételt. Megbeszéltük, hogy ezt az eszmecserét elhelyezem a honlapon:
foldeskaroly.wordpress.com/
A Szimpózium rovatba kerül. Nem ígérhetem, hogy minden itteni vitával ez fog történni.

retimadar 2016.10.31. 19:28:27

@Minnesota: Annyit elmondhatunk, hogy előadásából ismerjük a mögöttes tartalmat. Hozzáadott információja olyan, mint egy rétegfelvételé a szokásos fényképhez képest.

Mentés

Mentés

Szeptemberi tanulókör, 2016

(A vitaanyag szövege fordított időrendben:)

Re:
“Erika Sass‎
to
Földes Földes
September 11 at 7:54pm ·

Az általam hiányolt lépés egyik felét többé-kevésbé megtetted:
https://foldeskaroly.wordpress.com/…/europai-munkanelkulis…/
Egyik felét, mert a jelenig nem hoztad végig.”

Arra a szerzői jogú tanulmányra a megbízás a nyolcvanas-kilencvenes évekre szólt. Erre az időszakra vonatkoztak az inflációs idősorokból levont következtetéseim is. – Az utóbbi másfél évtizedre azonban ellenkező veszélyekkel terhes a makrogazdaság: dezinfláció, munkaerőhiány. Az utóbbi főleg Németországban. Az ottani Homo Economicus a megoldást egyszerűnek képzelte a szírekkel.

 

Boglár Széna: Egyetértek ezzel és a korábbi kommentekben adott részletező szempontjaitokkal. Ezért a Kühnhardt-idézeteket is kikerekítem az uniós politika néhány alaphibáját regisztráló megállapításával.
Európa újraegyesítése miatt érzett eufória nagyobb hangsúlyt kapott, mint annak felismerése, hogy igen különböző pszichológiai alkatoknak kell majd együttműködniük. …A 2004-ben csatlakozott országok számára …az újraegyesítéssel a legtöbb ember kimondatlanul is azt várta,…

 Mimi Németh: Igen.A “visszaköszönés” egy kisebb része:

A Dr. Ludger Kühnhardt a bonni Európai Integrációs Tanulmányok Központjának igazgatója által adott interjú (VH 09.24) szerint:
Európa ma hatalmas bizalmi válsággal küszködik. Ez nem arról szól, hogy egy ország az összes többivel szembemegy, vagy fordítva, mindenki egy állam ellen van.
…ezért próbálom egy kicsit tágabb kontextusba helyezni a problémát.
Nemcsak Magyarországról …van itt szó. Hanem a vezető szerep értelmezéséről…

Boglár Széna Na ez az: munkaerőhiány. Egyedüli szempontnak tekintve, ez motiválta az invázió korlátlan engedését. mintha a “Humán szakmák…” fejlécében is szereplő szociológia nem is létezne.

Like · Reply · 1 hr

Földes Földes

Boglár Széna‎ to Földes Földes

1 hr ·

Ha már szónál vagyok, a mostani Tanulókört is elhelyezhetnéd a “Humán szakmák” vidám mauzóleumában.

Boglár Széna‎ to Földes Földes

1 hr ·

Földes Földes: Kommentben is megírtam: “Na ez az: munkaerőhiány. Egyedüli szempontnak tekintve, ez motiválta az invázió korlátlan engedését. mintha a “Humán szakmák…” fejlécében is szereplő szociológia nem is létezne.”

 

Ferenc Kalas‎ to Földes Földes

6 hrs ·

Ugyanide vág: “Ez jóval túlmutat a mostani kormányon vagy a Magyarországról aktuálisan szóló vitákon…

 

Ferenc Kalas‎ to Földes Földes

6 hrs ·

“egy kicsit tágabb kontextusba helyezni a problémát”
Nyilván ebben a mondatban is visszaköszön a saját megközelítésed, azért ragadtad ki a többi szövegből. Az idézetben szereplő udvarias “kicsit” legyengíti a módszer alapelvét, amely elutasítja az ország-glóbusz fogalmát.

Erika Sass‎ to Földes Földes

September 22 at 6:50pm ·

Társadalom-tudomány-üzlet

A citációs index lett az abszolút mérce. Persze az sem mindegy, hol jelenik meg a cikk. Amelyik elismertebb, impaktfaktoros folyóiratban, az sokkal többet ér…A minőség, az idézettség és a kiváló teljesítményt igazoló impaktfaktor megsokszorozódik, ha a mechanizmust nem különálló személyek, hanem…

talon.blog.hu

Ferenc Kalas‎ to Földes Földes

September 21 at 7:03pm ·

Erika Sass: Igen, örömmel láttam magam is. Ehhez képest az általatok itt is emlegetett politikai lúzerek és szélhámos kutatási menedzserek nem érdemelnek több szót.

 

Károly Nagy‎ to Földes Földes

September 19 at 11:05am ·

János Smirg Nem kötöm irányzathoz, vagy egy szervezethez. Főleg publicisták, filozófusok, közgazdák, kutatók egy része a tömegpolitizálásban impotens volt. Ahol hangadók lettek, a közéleti formációjuk is eunochoid magatartást vett fel. Erőcsoportból erőtlen csoporttá vált.

János Smirg‎ to Földes Földes

September 19 at 8:01am ·

Károly Nagy: Állandóan piszkálod azokat, akiket a politika eunuchjainak tekintesz. Finomabban közéleti botfülűeknek nevezhetők. Ez nem köthető egy (két) irányzathoz és a mai ellenzék sem volt mindig ilyen. A szánalmas az, amikor a botfülű zenekar (=vezető csoport) mindenáron zenélni akar.

 

Károly Nagy‎ to Földes Földes

September 18 at 9:04pm ·

Idéztem Fetser szimptomatikus közlését:

Közéletileg tehetségtelenek

A politikai mozgáskorlátozottak korábbi sikere.”A 2006-os parlamenti választást nemcsak Gyurcsány kampányával, hanem az MSZP-n belül akkor még népes és erős önkormányzati csoport hihetetlenül…

nagykarolyblog.wordpress.com

Erika Sass‎ to Földes Földes

September 17 at 3:39pm ·

Ferenc Kalas: úgy látom, már reagálaz előző linkedre:”A bolygónk állapot-változásaival foglalkozó kutatások az érdeklődési és fontossági skálám első sorába tartoznak.” http://ismeretvadasz.blog.hu/…/az_utobbi_het_nehany_dialogu…

Ferenc Kalas‎ to Földes Földes

September 17 at 1:45pm ·

Közben felraktam egy még fontosabb linket a megzavart részecskékről

Entangled Particles Reveal Even Spookier Action Than Thought

This finding comes from a close look at quantum entanglement, in which two particles that are “entangled” affect each other even when separated by a…

yahoo.com

Ferenc Kalas‎ to Földes Földes

September 15 at 6:54pm ·

Erika Sass: Az én linkemre viszont nem reagált, holott az italo romano blogján mint dialógust szerepeltette. Pedig a téma messze meghatározóbb sok egyébnél.

 

Erika Sass‎ to Földes Földes

September 11 at 7:54pm ·

Az általam hiányolt lépés egyik felét többé-kevésbé megtetted:
https://foldeskaroly.wordpress.com/…/europai-munkanelkulis…/
Egyik felét, mert a jelenig nem hoztad végig.

LikeComments

Földes Földes

Ferenc Kalas‎ to Földes Földes

September 9 at 9:55pm ·

A tenth of the world’s wilderness lost since the 1990s, study finds

Researchers reporting in the journal Current Biology show catastrophic declines in wilderness areas around the world over the last 20 years. They…

phys.org

Like

Erika Sass‎ to Földes Földes

September 8 at 12:06pm ·

Rendben, hogy az inflációs kutatásod ott van az iratok vidám mauzóleumában. De hol van a másik két makrotéma (growth, unemployment)?

Boglár Széna‎ to Földes Földes

September 7 at 6:49pm ·

Először én ismertettem a költőnő helyénvaló ítéletét:http://moreszkhu.blog.hu/2016/…/27/ellenszenves_gog_es_undor

Szerkesztés:helyeslem, ha a magyar szövegeket saját anyanyelvünkön kommentezzük és az angolokat sem muszáj angolul, csak ha így kényelmesebb.

Ellenszenves gőg és undor

Jól jellemzi Erdős Virág, hogy egy csoportosulás azoktól viszolyog, akiket kezdettől fogva maga hagyott a szarban. (NSZ. aug 27.) Ellenszenves a gőgjük, az undoruk ezek iránt. Nem törődnek az emberekkel, ezért lettek erőtlenek. Az ilyen politikai tehetetlenek bizonyítványa:…

moreszkhu.blog.hu

Like

Comments

Földes Földes

János Smirg‎ to Földes Földes

September 7 at 5:25pm ·

http://foldszint2.blog.hu/…/…/az_erdos-interju_tovabbi_resze
Károly Nagy: témádról szól!

Az Erdős-interjú további része

Mivel fontosnak tartom, kiegészítem az Erdős Virág-interjúból vett idézetet. „Odáig mindannyian­ eljutunk, hogy a szeretetlenség, a frusztráció és a tehetetlenség érzése természetes módon válthat ki kontrollálatlan dühöt és agresszív viselkedést bárkiből, de ha társadalmi méretekben történik,…

foldszint2.blog.hu

Like

Földes Földes

Boglár Széna: jó (Boglár javasolta, hogy lehessen magyarul és angolul hozzászólni.)

Mentés

Identitás. 2016 júniusi szimpózium

(A Facebook-vita hozzászólásai fordított időrendben)
Földes Földes

Mimi Németh:az általad idézett “konceptuális létezés” az, ami az írásokban egyetemes, tehát a jövőhöz is szól. Az életrajzi személy csak partikuláris. – Megállapodásunk szerint ezt az eszmecserét el fogom menteni a honlap szimpózium rovatába.További vitáinkat közvetlenül ott kellene folytatni.

János Smirg: 3. válasz: saját régebbi közleményeimet illetően: nem tartom azokat változatlanul érvényesnek. A honlapra, csekély kivétellel a nyolcvanas évek óta készült írások kerültek fel. Azonosulásom főképpen ezekre vonatkozik és nem jelent merev ragaszkodást minden megállapításukhoz.

Boglár Széna: 2. válasz: mások itt elhelyezett írásairól. A témáik és fejtegetéseik iránti kíváncsiságomból és alkalmazhatóságukból ered egyfajta, eltérő fokú azonosulás.Amint az idézett Heidegger mondta, a létezés nem más, mint érdeklődés.

Erika Sass
Erika Sass “alkalmazhatóságukból ” – úgy láttam, saját munkáidban belőlük is levontál tanulságokat, az angol szövegekben elismerted a használatukat, mint lényeges háttér-irodalomét. Az ilyen “fontosnak tartás” is egyfajta azonosulás.

Válaszokkal tartozom. 1. Igaz, hogy nem azonosulok közösségekkel, eszmékkel, iskolákkal. Életrajzommal csak a lejárati határidőig. Határidő nélkül csak a saját írásaimmal, melyek itt vannak.

Re 2.válasz: Heidegger értelmében is életrajzi jelenléten kívül konceptuális létezéssel van itt dolgunk.

Nekem pedig az a kérdésem, hogy a saját régebbi közleményeit változatlanul érvényesnek tekinti-e?

Károly Nagy: Azt mondta, hogy az itteni írásokkal azonosul, de felrakott nagy volumenű szöveggyűjteményeket, válogatásokat is. Ugyancsak közölte, hogy idézni nem annyit tesz, mint elfogadni. Akkor most hogy?

Boglár Széna:Identitás: azonosság, vagy azonosulás? Az előbbi az életrajzban meghatározott, az utóbbi az embertől függ, kulturális választást jelent.

  • A Jaspersnél megkurtított félmondaton mit kell szakmailag tisztázni?

  • Az én posztjaim is fenn vannak a Tanulókör tárhelyén (a többiekével együtt), csak azt a tárhelyet bármikor megveheti egy másik “félművelt újgazdag pedellus”.

    Ferenc Kalas: Aki a műveivel azonosult, annak alkotásaiban marad fenn az identitása. Ezért később sem a “szellemét” kell emlegetni, mint valami hazajáró kísértetet. A szellemhiten túl vagyunk.

    Földes Földes: Határhelyzetek Jaspersnél: félelem a halál, bűn, katasztrófa árnyékában, szorongás, lélekzavar, stb. – más szinten dinasztikus események a rokonságban – megint más szinten demográfiai folyamatokban összegeződnek.

    “Az identitás az irományokban van.” Akkor az identitás itt megmarad, amíg az irományok fent lesznek.És a mi gondolataink is a szimpózium rovatban. Ezért nevezzük vidámnak az állományok kriptáját.

    Ferenc Kalas:Én is akartam már szólni. A válogatás munkáján kívül önálló esszéket is tartalmaz: Erasmus, Montaigne. Pascal, Rousseau,Schopenhauer, Nietzsche,Ortega, Canetti műveiről.Károlyi Tibor: persze nem ” félművelt újgazdag pedellus” közönség részére.

Ferenc Kalas to Földes Földes June 14 at 8:50pm ·
…” Ha az ember természete a kultúra, akkor a házigazda identitása az ő saját kultúrája.” – Ezt is elfogadom. Az identitás az irományokban van.

Re: Károly Nagy to Földes Földes June 12 at 6:18pm ·
” Az ott idézett töredékeket kellene feldolgozni”
Ezt is jónak tartom. Kéziratok kölcsönös reflexiói az általatok említett vidám kriptában.

Erika Sass A honlapon kommentoltam, sztem a tengelykor meghatározása a leginkább maradandó hozzájárulása.

  • Olvastam, amit a tudományról írt, de a tudományos, objektív megismerés határait is mutatja. “Ezek szerint a tudományokban minden lét az objektív létre, azaz a kívülről kutathatóra korlátozódik” Ezért az embernek “egy különös ösztönre lesz szüksége, amely őt saját létezéséhez visszalöki. Ezt nevezi Jaspers határszituációknak. A határszituációk: a harc, a halál, a szenvedés és a bűn, azaz minden olyan esemény amelyben az egyén súlyos megrázkódtatásokon megy keresztül.” (wiki) Személyes életünkben ezek által ébredhetünk rá arra, ami lényeges. – Persze egy szakmákra orientált oldalon a tudomány a lényeges.

    Házasság, szülés, válás témával kezdődő felsorolásodról írtam május 14-én: Károlyi Tibor Az első három is (belső) határtény az életszakaszok között. Boglár Széna hozzátette a pszichotikus megbetegedést. Az egyik bölcselet szerint pedig éppen a határhelyzetekben ismerjük fel valódi létezésünket.

     Földes Földes Határhelyzetek Jaspersnél: félelem a halál, bűn, katasztrófa árnyékában, szorongás, lélekzavar, stb. – most más témáiról közöltem egy posztot.

Boglár Széna

Az előzőhöz akkor hozzátettem, hogy a dramaturgia számunkra most aktuális fajtája “nem a határtényeket , hanem a középtényeket aknázza ki, pl. házasság, szülés, válás, karrier, vizsgák,stb.”

 Károlyi Tibor

Károlyi Tibor Házasság, szülés, válás témával kezdődő felsorolásodról írtam május 14-én: Károlyi Tibor Az első három is (belső) határtény az életszakaszok között. Boglár Széna hozzátette a pszichotikus megbetegedést. Az egyik bölcselet szerint pedig éppen a határhelyzetekben ismerjük fel valódi létezésünket.

Május 4-én írtam: Az eseménydúsnak ígérkező nyári hónapok híreinek feldolgozásában az itt megszokott diszkurzív próza helyett a dramaturgiai műnem segíthet.

Károlyi Tibor:Megvalósítottam a javaslatodat.

Boglár Széna: Eszmecseréink ott úgy kaphatnak megfelelő helyet, ha a honlap gazdája – egyetértése esetén – időnként elhelyezi őket a “Szimpózium” kategóriába.

Terepfelmérések vitája

 A Szociológia-oldal hozzászólásai között Smirg János kigyűjtötte a tanulmányi  célú külföldi tartózkodásaimról szóló korábbi kommenteket. Mivel nem annak az oldalnak a témájához tartozik, a többi eszmecseréhez hasonlóan ezt is áthozom a Szimpózium kategóriába.

  • Földes Károly külföldi terepfelmérései
    Ötödik iratismertetésének vitájából más témájú szemelvényeket ragadok ki, mint a minap a talon-blog szerzője: http://talon.blog.hu/2016/05/07/a_tudomany_eltorzitasa_680
    Honlapján ezt a vitát nem közli, az itt említett események háttérben maradnak. Földes maga is, pedig az alábbiaknak ő a címzettje.

    Minnesota 2014.10.05. 20:21:07
    Köszönöm, hogy nyugtáztad a tanulmányod leírására fordított munkámat. Ugyancsak említést érdemelne Büyük, aki a TSz 89/8-9 számában megjelent cikkedből közölt fontos részeket. A társadalmi átalakulást eszerint más célok érdekében és más módon tartottad szükségesnek, mint az egykorú szabad-,fiatal, szociál- és nemzeti demokraták, liberálisok, konzervatívok, radikálisok, stb.

    retimadar 2014.10.06. 21:17:54

    Egy évtizeddel korábban ugyancsak fél évet töltöttél az USA-ban. “A tanulmányutat szakmai továbbképzésre és nagyobb korporációk megismerésére használtam fel.” …

    smirgliműhely 2014.10.07. 10:47:14
    @Minnesota: “más célok érdekében és más módon tartottad szükségesnek”. Kérdésed másik oldala, hogy az első komoly átalakulási program tartalmazta a szerző számos, több évvel korábbi eredményét, például a tulajdon és a vállalkozás viszonyát, mint az új gazdasági kapcsolatrend egyik alapelvét.

    kalassó 2014.10.07. 15:25:59
    @retimadar: Ehhez csatlakozva, ugyanez a kérdés vetődhet fel az 1985-ös féléves kanadai, más szempontból pedig az 1987 évi kínai és az 1988-as egyiptomi tanulmányútjával kapcsolatban. A párizsi és a helsinki fejleményekről már volt szó. Mintha a gazdaságról egy földrajzi körképet akart volna kialakítani…

    büyük 2014.10.07. 21:14:49
    @kalassó: A gazdasági földrajz viszont nem mélyül el az egyes országok társadalmi berendezkedésének, üzleti életének, pénzvilágának sajátos részleteiben, államuk funkcióiban. Itt inkább nemzetközi gazdasági, szociológiai, politológiai, kulturális, stb. országismeretekről van szó.

    smirgliműhely 2014.10.08. 17:05:00
    @kalassó: Az….akadémiai elnök Szentágothai volt. Szerzőnket ő küldte hosszú tanulmányutakra Belgiumba, Ausztriába, Olaszországba, az USA-ba, Franciaországba. Ez is a földrajzi körképhez, külföldi országismerethez tartozik, meg az elnökségi háttérhez.

    büyük 2014.10.09. 09:19:16
    @kalassó: Egy évtizeddel később egy másik sikerhajhászó szövetkezésnek kellett tudomásul vennie Kosáry elnöknek a kutató iránti bizalmát. Mindkét elnököt a békebeli konzervatív tisztesség jellemezte.

    kalassó 2014.10.09. 16:52:11
    @büyük: Az általam fent röviden említett utak … Berend T. Iván idején valósultak meg: 1986-ban, áprilisig: Kanada, 1987 június:Kína, 1987 július: Finnország, 1988 április: Egyiptom, 1989 szeptembertől: Svédország.

    retimadar 2014.10.09. 21:04:35
    @smirgliműhely: “Ez is a földrajzi körképhez, külföldi országismerethez tartozik” Soknemzeti társadalomtan, ökonómia, szociológia, tapasztalás.

    smirgliműhely 2014.10.10. 13:40:12
    @retimadar: Ahány állam, annyi fejlődési út, gazdaságtörténet, fogalomhasználati mód.

    retimadar 2014.10.10. 19:22:19
    @smirgliműhely: Ezért írhattam legutóbb a Tőkeüzlet c. cikke kapcsán: “Lényeges, hogy a szerző nem „a” kapitalizmusról elmélkedik, hanem megkülönbözteti annak erősen eltérő jelenkori válfajait, melyek az egyes országok történeti útja során létesültek.” @kalassó: B.T.I. már ’79-ben nagyon pozitív véleményt írt a szerző tanulmányáról.

    smirgliműhely 2014.10.10. 19:27:43
    @retimadar: Tehát jól érzékeltem a kutatások gazdaságtörténeti kiterjedését. Mégis, azt hiszem, hogy a szerző számára a fogalmi oldal és ennek gyakorlati alkalmazása volt a legfontosabb.

    büyük 2014.10.12. 14:05:01
    Számos kelet-európai útját is felsoroltátok. Az itt gyűjtött tapasztalat nélkül nem tudta volna alkalmazni a nyugati ismereteket.

    Karolus 2014.10.12. 17:55:11
    @kalassó: ide vág, amit jó fél éve kommenteltem:
    Karolus 2014.03.22 21:57:11
    A korabeli vezetés bennragadt a kisországi, a csatlós és műveletlenségi karámok közt. A tudósok viszont széles körben meríthettek a hosszas külföldi tartózkodás tapasztalataiból, az alapos akadémikus felkészültség, a sokoldalú olvasottság és a nyitott, érdeklődő szellem előnyeiből.

 

2016 májusi szimpózium

Károly Nagy: Saját oldalamon idéztem:
Erika Sass:Mentora már régen meghalt, ám Földes Földes az embertörténetben ugyanazt a nézőpontot keresi, mint amit negyedszázada a társadalmi átalakulásra alkalmazott.”Nagy minőségi előrelépést jelentett az Annales iskola és különösen F. Braudel történetszemlélete” – írja a Fajtermészet-ben. Ez az, amit az egykori őrségváltó csoportocskák meg sem tudtak közelíteni.

 

  • Mimi Németh: Annales: az iskola nyomán mindjárt a “Fajtermészet” elején hivatkozik a valóság egyik szintjét alkotó, hosszabb időtávon változó alapstruktúrákra, mint “a bolygó fizikai-kémiai-biológiai összetevői, a földrajzi-geológiai-klimatikus viszonyok, a környezetalkotó élővilág tartós elemei.(F.Braudel). Később ehhez hozzáteszi a második és harmadik szintet

  • Ha már belekezdtem: nekünk is volt-van, persze egy szerényebb kis iskolánk, csak Tanulókörnek neveztük.”Smirgli”-vel gründoltuk és a tagjai most itt is aktívan kommenteznek. Itt folytathatnánk a közös csevejt, mert a hazai tárhelyek le szoktak zülleni.

    Értelmeztem a társadalmi átalakulásról vallott nézeteidet.
    http://foldszint2.blog.hu/…/foldes_karoly_kulfoldi_terepfel…
    A többféle “mélységi szint” megkülönböztetésével az Annales iskola módszerét látszik követni egy egészen más (kelet-európai) témában.

    Én meg ezt fűztem hozzá Erika Sass blogjához, amit a kutatásról írt:
    smirgliműhely 2016.04.27. 21:25:29
    Az is egy iparág, üzleti ágazat, főleg a sündörgő menedzsereknek és az ottani báróknak. Különleges erkölcsi nimbuszuk alaptalan. Csalásaik a hivatásukat károsítják, mint ahogy a nagyvállalatok csalásai a saját iparukat és a fogyasztókat. A kutatási vezetők semmivel sem erkölcsösebbek, mint a többi szakma menedzserei. Ellenük a politikai üzletemberek ezt igyekeznek felhasználni, ha érdekükben áll. Szakmájukat ettől meg kell védeni, de az ott is tenyésző romlott törtetők és pribékjeik nem méltók kivételesen előnyös bánásmódra

Valamivel kifejtőbben: mindkét tudomány természetesen a modern rendszer igenlésén alapul, de nemcsak eszmékkel segíti, hanem nagyonis hasznos gyakorlati megfigyelésekkel és szabályszerűségek feltárásával. A tőke, a piac gazdasága maga hozza létre a megértését és racionális kezelését, fejlesztését lehetővé tevő speciális fogalmi- és eszköztárat. melynek bizonyos (t.i. ideológiai) dimenziója magától értetődően a fennálló rend védelmét is elősegíti. A baj ott kezdődik, amikor…A baj ott kezdődik, amikor az apológia olyasmire terjed ki, mint például a nyolcvanas évektől elkezdett esztelen mértékű pénzügyi dereguláció, egy nagyszabású geostratégiai hatalmi kezdeményezés,,vagy az üvegházhatás tagadása. Ezek igazolása nem tartozik a tudományba, mégis akadnak pénzért, előmenetelért ilyen irányzatú véleményeket adó professzorok, akadémikusok (szerencsére a kisebbség). Más területekről egyebek között az új gyógyszerekről megalapozatlan ajánlásokat készítő szakértők példáját lehet felhozni.

 

Erika Sass “A baj ott kezdődik”…hamarabb kezdődik: amikor valaki, tucatnyi társadalomtudomány következtetéseit figyelmen kívül hagyva propagandistaként magasztalja a rendszer összműködését, .amint azt például egy időben Kornai tette a szovjet típusú zsákutcákra és bűnökre hivatkozva. Ám az utóbbiak nem mentik a tőke-profit alapján vezérelt gazdaság súlyos visszásságait, akkor sem, ha ez az alap ma beláthatatlanul hosszú időre fennmarad.

Boglár Széna: ne! K.H Tjaden például a szociológia “mindenekelőtt apologetikus szerepéről” ír, elismerve empirikus megalapozottságát is. A modern gazdaságtanról pedig az E.B. tartalmaz értően távolságtartó szócikkeket.

 

Mimi Németh
Mimi Németh Adorno is elég szépen fosztogatja a szociológianimbusz tollait.

Minden további nélkül fogadjuk el a Szociológia és az Economics című cikkeidben idézett szerzők következtetéseit?

Mérsékelt olvasottság.

2013.03.30. 09:17 Italo Romano Földes Károly írja:Az utóbbi időben közzé tettem a blog néhány vitájának szövegét. A bejegyzések közül többnek a nézettségét mutatja a korábbi tárhelyen készült statisztika. Tematikus  jegyzeteimet a rendszerezett tudás iránt érdeklődő réteg kíséri figyelemmel.…
ismeretvadasz.blog.hu

“Új ismereteket kereső réteg” Vita

“Új ismereteket kereső réteg” című bejegyzésem vitájának részlete.

http://ismeretvadasz.blog.hu/2013/03/30/nehany_vitatott_bejegyzesem_nezettsege

retimadar 2013.04.14. 14:12:13

@Minnesota: aki ma jelen akar lenni, annak legalább tízezer évre kell visszanyúlnia (Hamvas: Karnevál). Ő a lelki, szellemi hagyományokra, a nagy misztikusokra gondolt elsősorban, ha nem is kizárólag.

Minnesota 2013.04.14. 17:25:03

@retimadar: Az említett mondás az időtengelyre vonatkozik. Emellett úgyszólván a horizontális tengelyre, vagyis a főbb ismeretágakra való kitekintési képességgel is rendelkeznünk kell, hogy igazán jelen legyünk. Egy-egy ilyen szépséges irodalmi alkotás, de még az összességük is kevés ehhez.

Italo Romano 2013.04.17. 19:00:13

@retimadar: Nekem kevés a szellemi hagyomány és a tízezer év. Az embertörténetben (legalább) az utóbbi ötvenezer évre kell visszatekinteni. Ezt, amit az “ötven lapnak” neveztem, lehet alaposabban olvasni. Amióta fajunk elhagyta Afrikát. Szorosabban, a felső paleolit, illetve a késői őskőkorszak kezdete óta eltelt idő történéseit.

Karolus 2013.04.19. 19:16:24

@szénaboglya: jó is, hogy elmarad. A blogolásba nem férnének be olyan részletes tanulmányok. Egy-egy, mint a sumeri, megbocsátható. A szerző akkor dolgozik blogszerűen, ha sok képet közöl, mint Krétáról tette.

retimadar 2013.04.20. 21:57:05

A képanyag vonzó, mert az érzékekre hat. Erről a szemléleti terepről el kell jutni a gondolati világba, hogy fogalmakat tudjunk alkotni. Ahhoz szöveges fejtegetésekre van szükség.

Italo Romano 2013.04.22. 18:36:35

@retimadar: szemlélet és fogalom viszonyát ugyanígy vázoltam egy régi blogról folytatott idei beszélgetésen:
asszocialok.blog.hu/2006/09/22/otven_lap_honnan_jovunk_9#c19585282

retimadar 2013.04.22. 20:21:59

@Italo Romano: Persze, csak nem akartalak idézni. A fejtegető szövegek fontosságáról alighanem magad is meg vagy győződve, hiszen a posztjaid nagyobb része ugyancsak ilyeneket tartalmaz.

Italo Romano 2013.04.29. 21:15:13

Helyrejött a hatalmas ókori birodalmat leíró beszámoló is: ismeretvadasz.blog.hu/2007/02/06/kemet_honnan_jovunk_35

Karolus 2013.04.30. 14:09:32

@Italo Romano: De megint képek nélkül. Nem tagadom a fogalmi kifejtés fontosságát, magam is gyakorolom. Az emberfaj átfogó bemutatásának a vizuális része nagyobb közönséget ér el. Biztató némelyik tudásközvetítő bejegyzésed néhány ezres nézőszáma. Az érdekességre hajtó, vagy you-tube jellegű közlések százezres nézettségével nem vetekedhet.

Italo Romano 2013.04.30. 18:10:19

A címben említett réteg mindenoldalú tudásvágyára reflektál a mozgásban lévő egyetemes körkép. A jogos vizuális igénytől eltekintve is csak néhány terep fér be a blog látószögébe. Sok minden kimarad, például a jövő egyik fő meghatározója, a mai tudományos és technológiai fejlődés.

Italo Romano 2013.05.01. 13:57:25

@Karolus: Jó, hogy emlékeztettél rá, ízibe fel is raktam az eszmecserét. Akkor még más összetételű volt a vitán résztvevő közönség, ám zömében az is az új ismereteket kereső réteghez tartozott. A klasszikumban is benne rejlik egy egyetemes körkép. Azt sem tudjuk átfogni, közben az egyéb tanulási pályákon kapható információkat is el kellene sajátítani. Az ókorról, például, sokat megtudhatunk a Mahábhárata-ból, de a világirodalom történetét tanuló egyetemistákon kívül ki olvassa azt? Az ősidőkről pedig nem szólnak írott források.

büyük 2013.05.01. 21:48:10

Korábban régészet ügyben tettem vállalás-félét. Úgy láttam, hogy csak az Óvilággal foglalkoztál, meg valamit Ausztráliával, Borneóval. Amerika, Óceánia leletei kimaradtak.

Italo Romano 2013.05.03. 21:01:38

@smirgliműhely: Én igyekszem. Egy részlettel emlékeztettem az előtted írt kommentben megnevezett Mahábhárata-ra:
asszocialok.blog.hu/2010/07/25/erkolcs_es_kutya

Valaki a szép Szávitri történetét is előadhatná.

Italo Romano 2013.05.03. 21:06:56

@büyük: Dél- és Kelet-Afrika! Onnan kerültünk elő. És nem (mint a korábbi források alapján magam is hittem) 50, hanem 100 ezer éve. Ama időből van már Sapiens lelet a Karmel hegyen és másutt,Afrikán kívül.

 

A Berlin-poszt hozzászólásai

Az alábbiakat 2013.09.04-én Italo Romano nicknév alatt a blog.hu-n írtam:

Legutóbbi bejegyzésemhez a következő kérdés/ajánlás érkezett:

„A napokban belinkeltem az Isaiah Berlinről szóló posztodat. Anno, élénk tanköri vita tárgya volt és szeretném, ha a hozzászólásaim könnyen hozzáférhetők lennének. Nem tudnád felrakni a kommenteket? Mekkora volt a nézettség? ”    (Karolus 2013.08.21. 13:33:12) 

 Itt válaszolok.

A szóba hozott bejegyzés: http://ismeretvadasz.blog.hu/2009/06/07/isaiah_berlin_szaz_eve#more5048129

A blog.hu-ra importálás útján került, az előző tárhelyen olvasható, alább bemásolt hozzászólások nélkül. Az eredeti nézettsége 1217 volt.

(Akkor még – 4 évvel korábban – “italo” volt a nicknevem)

Hozzászólások (19)

2009-06-07 16:001. italo

(I. Berlin) 1997 november 5-én halt meg.

2009-06-07 17:282. évi.

Nagyon jól fogalmaz…már amit kiragadtál…igen, ez egy fontos kérdés,meddig tudunk önmagunk maradni,anélkül,hogy abszolút kirekesztetté válunk?

2009-06-07 17:493. akimoto

Inkább kirekesztett vagyok. Majd figyelek messziről. Ahogy Berlin írta: hat ránk a többiek magatartása.

2009-06-07 17:514. italo

@évi.: Berlin szerint attól sem kell félni. Saját végletes példám: férgeket evő közösségben találom magam. Nem eszem velük, kirekesztenek, na és?

2009-06-07 17:545. évi.

@italo: Igen, ez jó példa.Tecc…

2009-06-07 17:556. italo

@évi.: A példám csak itt a blogban volt “saját”.
“Inkább egyenek meg a férgek, minthogy a férget megegyem”.

2009-06-07 18:037. italo

@akimoto: 3, egyetértünk. Az is igaz,hogy nemcsak a teljes beazonosulás és a teljes elkülönülés létezik.

2009-06-07 18:068. évi.

@italo: Gondoltam,hogy nem igazi saját:)

2009-06-07 18:129. talon

@évi.: Saját szó más alkalmazásban: Vannak saját magatartási normáink, melyekből senki kedvéért nem engedünk, mert ezzel személyiségünket adnánk fel.

2009-06-07 18:1910. Mne

@talon: amiről írsz, erősen kultúrafüggő, mint a “negatív szabadság” is. A férges példa sem mindenhol ül: földrajzi helytől is függ. Van, ahol lakoma.

2009-06-07 18:3111. Mne

Merci. Sokféle csoporttal azonosulhatok részben, teljesen egyikkel sem. A személy nem oldódhat fel abban, hogy nemzet, vallás, párt, quimby rajongók, tekézők, vagy éppen bloggerek halmazának a része.

2009-06-07 19:1912. Carolus

@talon: 9, mint 10 szerint is kultúrafüggő. Próbálnád a saját egyéni normáidat érvényesíteni Iránban. A mi kultúránkkal ellentétes ha feltétlen azonosulásokat követelnek bármilyen irányzattal. Lokális hangadók helyenként mégis próbálják erőltetni az alkalmazkodási kényszert.

2009-06-07 19:2513. Carolus

@Mne: 11, de akkor erre is áll, amit 9.re megjegyeztél. Maga a személyiség és annak szabadsága sokkal kevesebbre tartott érték Ázsiában és Afrikában, tisztelet a kivételes országoknak.

2009-06-07 19:3614. italo

Nem szeretném, ha elsikkadna, hogy a szerző (I.B.) tagadja a világ hierarchikus szerkezetét és azt, hogy az emberi történelemnek célja lenne. Mindez korlátozná a választás szabadságát, amit csak a pluralitás kereteiben tud elképzelni.

2009-06-07 21:2215. italo

Berlin szerint korunknak nem erősebb vezetésre, nagyobb szervezettségre, több hitre van szüksége. “Éppen mindennek ellentétére: kevesebb messiási hévre, több felvilágosult szkepticizmusra, a különcségek iránti nagyobb türelemre.”

2009-06-07 21:2716. italo

Mintha csak a bloggerekről írná Berlin: A laza szövedék, a látszólag céltalan önfeledt tevékenység, tervszerűtlen csevegés mindenféle hivatalos ellenőr jóváhagyása nélkül – “ezek a legjobb pillanatok az egyének és népek életében”

2009-06-07 21:4917. smirgli

@italo: (14) Keményen bírálta a diktatúrákat. Főleg azt az eljárásukat, hogy a problémák megoldása helyett a napirendet határozták meg hogy miről szabad beszélni és miről nem.

{Megjegyzés 2016-ban: Berlin  munkájának kivonatát ezen a honlapon is elhelyeztem  “A szellem töredékei” című oldalon: https://foldeskaroly.wordpress.com/az-ember-fajtermeszete-kulturaja/a-szellem-toredekei/ }