Igazság, gyakorlat, bizonyítás

A címben szereplő fogalmakhoz tartozik az episztemológia, a kijelentések igaz vagy hamis voltának elmélete.  Az episztemológia – ismeretelmélet. Bizonyos vonatkozásai  nem ideológiai jellegűek, tartalmuk nem, vagy kevéssé kötődik érdekcsoportokhoz, rétegekhez, osztályokhoz. Az elemi formában jellemzett ismeretelmélet egyik fő feladata, hogy megmondja, mikor igazolt egy hit, mikor mondhatjuk valamiről, hogy igazoltan tudjuk, hogy igaz vagy hamis. Az igazolás és az igazság között okszerű kapcsolatnak kell lennie.

Igaz-e egy állítás? Vannak tevékenységi színterek, ahol ez a legfontosabb, másutt szinte semmi jelentősége nincs, például a fikciós műfajokban, retorikában, ideológiában. Maradjunk ott, ahol fontos a mondanivaló igazsága, amin a valóság megközelítően hű szubjektív kifejezése, közlése, nem pedig a puszta tükörképe értendő. Ismeretelméleti és lételméleti (általános) kérdés, hogy tárgyilag létezik-e maga a közlésen kívüli valóság. A szubjektivizmus ezt tagadja, a vallás, az objektív idealizmus és a materializmus elismeri, az agnoszticizmus nem tudja. Különös episztemológiai kérdés, hogy egy állítás milyen hűséggel fejezi ki, képviseli a közlésen kívüli létezőt és annak lényegét. Itt a két végpont: az abszolút és a relatív igazság. Mindkettő tartalmazhatja a másik bizonyos elemeit is, de csak korlátozott mértékben.

Az igazság relativitásának abszolutizálása, vagyis az, hogy kizárólag relatív igazságot ismernek el, végső soron az igazság tagadásához vezet, az abszolút igazság abszolutizálása pedig dogmatizmust jelent.

Bizonyos, jól körülhatárolt tartományokon és dimenziókon belül nem szabad relativizálni az igazságot. Események, tények jól megállapított helye és ideje, nyelvi kifejezések közkeletű értelme, matematikai képletek, fizikai törvények, induktíven bizonyított állítások tartoznak ide. Ezeknek is van relatív eleme, hiszen az ismeretek gyarapodásával, a bizonyítások pontosításával, vagy cáfolatával egy későbbi időpontban megszűnhet az érvényük. Ez nem változtat azon, hogy amíg bizonyítottnak tekintendők, igazként kell elfogadni őket. Ilyenek a mindenkori tudomány elfogadott tételei, melyeknek állománya mindig egy adott időszakban orientálja a további gondolkodást és kutatást. A relatív és abszolút igazságokat eredményező szellemi tevékenységfajták tartalmában és keretében a világ hat a megismerő szubjektumra, a fordított irányú folyamatban pedig ez a szubjektum hat a világra. Az utóbbi a legszélesebben értelmezett gyakorlat, vagyis az ember minden tudatos, célszerű tevékenysége, amely tényleges változásokat hoz létre a természetben és a társadalomban. Szimplifikáló üzletemberek, praktizálók, számos populáris és marxista szerző kizárólagos vagy egyértelműen domináns szerepet tulajdonít a gyakorlatnak. A létezés feltételeként van elsőbbsége a szellemi tevékenységgel  szemben, de emez avval nem ellentétes pólus, szerepe nem nélkülözhető.

Az ismeretelméletben viszont poláris különbség van a gyakorlat és a megismerő szellemi tevékenység között.Az előbbinek az ismeretek termelésében hármas funkciója van. Egyfelől új igazságok forrása, a megismerés alapja, megoldandó problémáinak eredete. Másfelől a megismerés célja, hiszen ez végső soron az élettevékenység gyakorlatát szolgálja. Végül pedig az ismeretek igazságának részleges kritériuma. Nem abszolút kritérium, mert csak induktív úton ellenőrizhető, teljes indukció pedig nem lehetséges.

A megismerési folyamat két része az igazság felfedezése, feltárása és a bizonyítás. A kettő közül a neopozitivizmus csak az utóbbit tartja szem előtt. Az igazság és a bizonyítás viszonyának egyik kérdése az, hogy függenek-e egymástól. Az igazság nem függ a bizonyítástól, másrészt a bizonyítás sem igazsághoz kötött, mivel tévedéseket is lehet bizonyítani. Mindezt az magyarázza, hogy maga a bizonyítás is tartalmaz abszolút és relatív igazságokat.

A bizonyítás lehet empirikus vagy teoretikus. Az elméleti folyamatban tételeket állítanak, érveket hoznak fel és logikai eljárásokat alkalmaznak A két fő logikai eljárás az indukció és a dedukció. Mindkettőnek vannak abszolút és relatív mozzanatai. Relatív az indukcióban az, hogy minden, a tételhez tartozó esetet nem képes felmérni és számításba venni. A dedukció igaznak elfogadott premisszákból, axiómákból indul ki, ám relatív, amennyiben mindig kiderülhet, hogy valamelyik premissza téves volt. A bizonyítás végeredményeként új fogalmak jönnek létre. A fogalomalkotás az érzéki konkrétból indul ki, majd főleg (de nem kizárólag) analízis segítségével a konkrét egész különböző oldalainak elvont kifejezéséből koordinált logikai absztrakthoz jut el. Ebből főleg (de nem kizárólag) szintézis segítségével felépíti a hierarchikusan szervezett logikai konkrétet. Az absztrakttól a logikai konkréthez való felemelkedésben alakulnak ki az elméletek.

Az axiomatikus elméletek nem bizonyítandó igazságokon alapulnak. Alapfogalmaikból bizonyos levezetési szabályok útján új tételekhez lehet eljutni. Fő módszerük a dedukció.Ilyen elmélet a formális logika, a matematika és kvantumfizika. Mint azt Kurt Gödel bebizonyította, minden ellentmondásmentes, a természetes számok elméletét tartalmazó, formális-axiomatikus elméletben megfogalmazható olyan állítás, mely se nem bizonyítható, se nem cáfolható. Bizonyítása a matematikán túl az episztemológia egészére is érvényes. –  A félaxiomatikus elméletek a fentieken kívül induktív úton nyert tapasztalati adatokból levont következtetéseket is tartalmaznak, mint például a newtoni mechanika. Az elméleti megismerés ismert módszereihez tartozik a megfigyelés, az elkülönítés, az idealizáció, a kísérlet, az összehasonlítás, a hipotézis, az analógia, a modellezés, analízis, szintézis, stb.

Wittgenstein Tractatus-a szerint A világ tényekből áll és azok konfigurációiból, a tényállásokból. A dolgok képezik a világ szubsztanciáját, melyek mint olyanok egyszerűek, változatlanok és a tényállásoktól függetlenek. A dolgok létezésére azonban csak a priori következtethetünk: ha nem lennének tárgyak nem beszélhetnénk igazságértékekről sem. Számunkra sohasem jelennek meg, csupán a tényállásokból ismerhetjük őket. A tényállásban a dolgokat egy reláció kapcsolja össze. Ezek a relációk képezik a világ logikai vázát (logikai forma), a nyelv és a világ közösségét (a logikai forma minden képben közös). A tényállás általános formája reláció: “aRb” (a kapcsolatban áll b-vel).

*

A fentiek magyar nyelvű elemi ismereteket tartalmaznak a kutatási tevékenységgel ismerkedők számára is. A tudományos munka sokoldalú, a lényeges problémák tömegét részletező, differenciált és tüzetesen referált elméletét tavaly angol nyelven idéztem az alábbi helyen:https://foldeskaroly.wordpress.com/2016/04/11/theory-of-science/

Advertisements

4 thoughts on “Igazság, gyakorlat, bizonyítás

      1. Sokkal többet jelent, a többi között magába foglalja a tárgyi világra és egymásra hatást gyakorló emberek célkitűző, konstruáló, tervező tevékenységét.

        Like

  1. Az ismeretelmélet magasabb fokának tárgya az elméleti tételek igazsága. Ide tartozik az, amit az egyik irányzatról a Britannicából idéztem: For Empiricists, the fundamental presupposition is that the facts justifying changes in scientific ideas are both intellectually prior to the theories that are, in due course, developed to explain them and also capable of being recognized independently and in advance of all theory construction. Given this presupposition, they regard prediction and validation as the crucial and distinctive steps in scientific procedure, arguing that, to establish the validity of any general scientific proposition, it is necessary to show that the theoretical generalization of which the validity is in question entails particular factual statements that are borne out by independent empirical observations. This validation process then involves two essential steps: (1) the formal step of inferring novel predictions from the theory and (2) the empirical step of comparing those predictions with the facts and so confirming the theory or proving it false.
    A másik irányzat az ismeretelméleti racionalizmus, erről majd máskor ejtek szót.

    Like

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s