Dialógus

Live contact

Rendszeres kapcsolat tartható fenn az  “Üzenetek” kategóriában.

Advertisements

24 thoughts on “Dialógus

  1. Dialektika a történeti, társadalmi változások felfogásában és a gazdasági mozgás logikájának megértésében. A honlap legalább négy fő témájának (gazdaság, szociológia, filozófia, történelem) kölcsönös egymásra vonatkozása.

    Like

  2. A. Smith kapcsán felvetődhet, hogy a termelő munka elemzésének fontosságára Marx is Hegel egyetemi előadásaiból jött rá és csak ezután kezdte a nemzetgazdaságtant tanulmányozni.

    Like

  3. Mgjegyzéseim a fentiekhez:
    1. A hegeli dialektikus logika nem egyedüli módja a társadalom megértésének: a formális (“metafizikai”) logikával szerves egységet képez.
    2.Erika (a) : A többi fő téma is részt vesz ebben az “egymásra vonatkozásban”. Ezen makro-reciprocitás mellett mindegyiken belül, az altémák között mikro-reciprocitás áll fenn. A vonatkozás azonban nem alkotója egyik szubsztanciának sem, azok önállóak.
    3. Erika (b): Már Hegel bekapcsolta a gyakorlat fogalmába a “a munka, annak tárgya és eszköze” komplexumot, alakító szerepüket a haladásban. Kiemelte a szolga, vagyis a közvetlen termelő tevékenységét, amely fejleszti a tárgyi környezetet és saját magát. Persze, nem tulajdonított a termelőnek történeti küldetést.
    4. János: az is volt, de közvetlenül tüzetesebben kellett Smith-t és Ricardót megismernie, hogy a radikalizálásukat módszeres kritikai elmélettel támassza alá. Ennek prognózisával ellentétben nem döntötték meg a kapitalizmust sem annak kiéleződő ellentmondásai, sem a várt tömegforradalmak, viszont a rendszerrel szembeni kritika több megállapítása, bizonyos módosulásokkal, továbbra is érvényes.

    Like

  4. Ez volt a mondatom:” A vonatkozás azonban nem alkotója egyik szubsztanciának sem, azok önállóak.” Másképpen: a dolog tulajdonságait nem a más dolgokhoz való viszonya határozza meg. Ezekben csak megnyilvánul. Ahogy Hegel fogalmaz: a dolog tulajdonságaiban válik okká.

    Like

  5. A Facebook oldaladon írtam:”Az elméletet jobb lenne a “vidám mauzóleumodban” tárgyalni. Pl.azt, hogy az itt gyakran emlegetett Hegel hogyan viszonyult a keleti bölcselethez.” Nos, itt vagyunk a Vidám Mauzóleumban.

    Like

  6. Eléggé lebecsülte, mert a keleti gondolkodás túlzottan az ismétlődést, a körforgást hangsúlyozta. De a túlzóan fejlődés-centrikus Hegelnél a “tagadás tagadása” szintén ismétlődést foglal magába. Ugyanaz a minőség újra megjelenik, magasabb fokon, más módon. Vagyis része a fejlődésnek. A körforgás, mint a változás és ismétlődés egysége szintén.- A honlapon korábban már bíráltam a körforgás tagadását, de Lao Ce felfogását és a Varázshegy hasonlóan értelmezhető gondolatfutamát is.

    Like

  7. Mimi: a fb-on kérdeztél a reciprocity-témáról. A logika önmagából való kibontakoztatása során Hegel a lényeg-elmélet végén jut el a valóság-elmélethez és azt fejezi be a kölcsönhatás (reciprocity) elméletével. Mindegyik fokozat feltételezi az azt megelőzőket, a kölcsönhatás a világnak a gondolatmenetben addig elért legmagasabb szintű, legáltalánosabb jellemzője, amire már a fogalom tana épül. Tanulmányozása kiélesíti és pontosabbá teszi az ismeretkereső és feldolgozó gondolkodást.

    Like

    1. Sokkal többet jelent, a többi között magába foglalja a tárgyi világra és egymásra hatást gyakorló emberek célkitűző, konstruáló, tervező tevékenységét.

      Like

    1. Önmozgás jellemzi, tőle függő további mozzanatok feltétele, de léte ezektől nem függ. Bolygónk az élethez képest, az élet a tudathoz képest önmagában létező. A tudat idegfiziológiai tevékenységhez kötött, persze arra nem redukálható.

      Like

  8. nem redukálható. A neopozitivizmus általad idézett kritikája is ide vág (Britannica):
    it has now become apparent that several well-founded and properly respected branches of scientific theory do not lend themselves to exposition in a formal mathematical manner at all. Any satisfactory theory of organic evolution, for instance, has an irreducibly historical dimension; and there is no possibility of putting historical zoology on the sort of predictive basis that Empiricists have demanded, still less of incorporating it into Neurath’s larger unified axiom system.

    Like

  9. Még általánosabb érvényű a neopozitivizmus formalizmusának kritikája ugyanott:
    Given their mathematical inspiration and preoccupations, both the Viennese Empiricists and their successors in Britain and the United States have interpreted the rationality of scientific procedures as depending solely on the formal validity, or logicality, of scientific arguments. In their view, questions of rationality can be raised about the scientist’s work only at the final stage in his inquiries…The term discovery refers to all the stages in a scientific inquiry preceding the formulation of the new explanatory arguments that are its final outcome. The term justification refers, by contrast, to the demonstration that the formal validity or explanatory power of those arguments justifies the scientist in accepting their conclusions as scientifically validated or established. All questions about the earlier stages–i.e., about discovery–are matters of mere psychology

    Like

  10. Boglár Széna kérdésére adott válaszomat folytatva megjegyzem, hogy az érzet, képzet, emlékezet, fogalom, a motivációs, érzelmi és akarati élmények komplexuma az embernek az “Önmagában létező” fizikai és élő világgal és a többi emberrel alakuló viszonyában bontakozik ki. Nélkülözhetetlen közvetítője a környezeti komplexumra való hatásnak és a feltételekhez történő alkalmazkodásnak.

    Like

  11. Olvastam a Determinációt itt a honlapon. Úgy látom, frissítve van, de ezt nem írtad rá. A lényeg: a múltkor a Facebookon általam szóvá tett ” tekintély, a szokás, a hagyomány”. Ezeket nem említetted a determináció keretében.

    Like

  12. Minnesota: Az egyes társadalmakban ezek is nagy erővel hatnak mint a közösség életmódját reprodukáló elemek, egyben pedig a konzervatív törekvések éltető erői. Általános magatartás szintjén sem konfrontálódni, sem azonosulni nem kell velük. Autentikus egyén minden egyes esetben önállóan határozza el, hogy követi, vagy megtagadja a bennük kifejezett elvárások teljesítését.

    Like

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s