Eurodollars, two wars, recycling. Vita 2016 október

A címben jelzett bejegyzés vitáját kivonatoltam a blog.hu-n, majd eről részletes eszmecsere következett, amely végül kiterjedt az alábbi posztra is:

A complement to ‘Eurodollars, two wars, recycling’

Gazdaságtörténeti áttekintés

2016.10.07. 19:26 Italo Romano

Földes Károly írja:

Történeti áttekintés a hatvanas -hetvenes évek világgazdasági fordulatairól:

Eurodollárok, két háború, reciklálás

A honlapomon is olvasható leírás a múlt század hatvanas éveinek egyik meghatározó gazdaságtörténeti átalakulásáról szól. https://foldeskaroly.wordpress.com/2016/10/06/eurodollars-two-wars-recycling/

Részben ezt vitatta meg a tanulókör:

https://www.facebook.com/profile.php?id=100009712749154&hc_ref=NEWSFEED

A Facebookon született reakciókat fordított időrendben tudom közölni:

Ferenc Kalas Akkoriban ennek a gazdasági tartalmát részletezted a ’83-as könyvben, de az magyarul volt. A háborúkról viszont nem írtál. Nem volt szabad?

October 6 at 9:34pm

17 hrs ·

A “Tanulókör eszmecseréit, kívánság esetén, inkább az Ismeretvadász blogban látnám vendégül” – ha innen, bár indoklással, civilizáltan át vagyunk tanácsolva, akkor : redirect.

Ferenc Kalas‎ to Földes Földes

October 5 at 1:35pm ·

Károlyi Tibor:előbb a keresleti függvényről és a kínálati függvényről szólót. Mindenképpen megelőzik a makroökonómiát.

Károlyi Tibor‎ to Földes Földes

October 4 at 11:33am ·

Földes Földes: Tényleg, ha teljesebb körképet akarsz adni. Felrakhatnád az egyetemi előadásokat a növekedési egyenletekről.

Földes Földes

October 3 at 8:52pm ·

Erika Sass írja, hogy a növekedési témát nem említettem a honlapon elhelyezett iratok között. Tényleg adósságban vagyok?

Földes Földes

October 1 at 7:26pm ·

Mégsem lesz jó a fb. vitákat a honlapra vinni, mert csak itt életszerű, hogy a legutolsó komment van legfelül. Ez egyszer még beraktam a mauzóleumba, de a jövőben a t.Tanulókör eszmecseréit, kívánság esetén, inkább az Ismeretvadász blogban látnám vendégül, ahol a hozzászólások egyenes időrendben követik egymást.

Földes Földes

October 1 at 1:28pm ·

 Kühnhardtnál jó az Európán belüli cezúra, a nyugat-európai hibás stratégia kritikája. Leegyszerűsít, amikor a keleti belépési törekvést csak a nacionális mozzanathoz köti. Legalább ilyen fontos volt a jóléti törekvés.

38 komment

Címkék: gazdaságtörténet

A bejegyzés trackback címe:

http://ismeretvadasz.blog.hu/api/trackback/id/11779307

Megjegyzés: Az Italo Romano nick Földes Károly írói neve.

Kommentek:

Italo Romano 2016.10.08. 14:21:06

Ferenc Kalas: A világgazdaság és az erőviszonyok átrendeződése az egyik meghatározója volt a mai visegrádi országok akkor mindenkit érintő gyökeres helyzetváltozásainak. Ebben a két háború is benne volt. Mint közgazdász, én a könyvben is a gazdasági oldallal foglalkoztam.

Minnesota 2016.10.09. 17:48:10

@Italo Romano: a mai visegrádi országok…
Olvastunk arról is, hogy moszkvai befolyásra milyen komolyan vették az arab követségek kijelentéseit.

smirgliműhely 2016.10.09. 21:50:16

@Italo Romano: “gyökeres helyzetváltozásainak” pl.lengyel válság 1967, prágai tavasz 1968.

Karolus 2016.10.10. 19:35:32

A visegrádiak akkori helyzetének másik meghatározója a belső gazdasági, társadalmi gyakorlatuk fokozatos ellehetetlenülése volt, a világgazdasági fejleményektől függetlenül is.

smirgliműhely 2016.10.11. 11:32:29

Azám! A lengyelek egyre hangosabban morogtak a csapnivaló életszínvonal miatt. Az értelmiség hangot adott ennek, bírálta az elhibázott gazdaságpolitikát, az antidemokratikus vezetést.A kritikusokkal való leszámolásra alkalom volt a 67-es háború. Szovjet elvárás volt az arabok pártját fogni, az ezzel szemben álló nézettel gyanúsíthatókat, akiket egybemostak a rendszer ellenzékével, leváltották. Több tízezer értelmiségi, köztük számos zsidó emigrált.De 1970-ben a Tengermellék munkássága felkelt a rezsim ellen. Gomulka, a pártvezető megbukott.

Minnesota 2016.10.11. 16:19:10

@smirgliműhely: Még korábban volt egy számára veszélyes kommunista ellenzéke is. Az ultrabalos, nacionalista Móczár tábornok és mozgalma azzal támadta, hogy nem végez erélyes tisztogatást a származásuk okán (tehát kivételek nélkül) arab-ellenességgel gyanúsítható elemek között.Ezeket aztán elszigetelték, de egy sokkal nagyobb erő, a szovjet nagyhatalmi játszma megkövetelte, hogy a befolyási övezetének országai belpolitikájukban, személyzeti gyakorlatukban is egyértelműen demonstrálják az akkor szövetségesnek számító arab államok melletti kiállásukat.

Karolus 2016.10.12. 16:27:12

@Minnesota: a magyar vezetésnek aligha voltak faji előítéletei, de a kinevezéseknél a hatvanas évektől reálpolitikailag negatívumnak tekintette a kisebbségi felekezeti származást.

szénaboglya 2016.10.13. 16:00:34

@Karolus: A népi káderek tömegében ez addig latens averzió volt, amit a vezetés “kispolgár ellenes” kampánya, majd külpolitikai szolidaritási lépései után szabadabb volt kifejezni a kádári egyensúlyozgatás által ellenőrzött mértékben.

szénaboglya 2016.10.13. 16:06:36

Az országos vezetés erre nagyon figyelt. Németh M. iratainak értelmében a szakmai tudás nem számított abban az esetben, ha kényes származású ember lett volna a legalkalmasabb egy tervhivatali vezetői poszt betöltésére.

smirgliműhely 2016.10.14. 15:34:29

Az ú.n. pragmatikus,vagyis elvtelen személyi irányelvet aztán (averzió vagy gyűlölet szülte) lelkesedéssel túlteljesítették olyan, főképpen plebejus származási érdemekkel rendelkező pribékek, mint bálint, káplár, andrikó. Velük együtt pedig prézli a III-asok megbízásából és a moszkvaiak tetszésére a fenti személyi tisztogatásban nem érintett nyugatos reformerek ellen külön tervhivatali és pénzügyi őrségváltást készített elő. Ez beleillett a rezsim skizofréniájába.

kalassó 2016.10.15. 10:54:44

@smirgliműhely: És nyilván ők akartak azok helyére kerülni. Ballagiról se feledkezz el. Az állami tisztségviselő művelt szakembereknek tartaniuk kellett az úgy-ahogy képzett apparátcsikoktól. Az utóbbiak ideje az 1972-es munkásbarát határozatok után jött el.A leszámolást a rezsim késleltette és a felső vezetőkre korlátozta. Közben viszont már megtörtént a leszámolás Csehszlovákiában, amely elvesztette értelmiségének jelentékeny rétegeit. Külföldre távoztak.

Karolus 2016.10.16. 15:35:33

A posztban idézett szavaim szerint “ha teljesebb körképet akarsz adni. Felrakhatnád az egyetemi előadásokat a növekedési egyenletekről.” Még nem válaszoltál erre.

retimadar 2016.10.17. 17:34:17

A posztban említett Sass pedig én vagyok. Négy előadásra emlékeztem: Tableau economique, marxi sémák,lineáris modell,modern növekedési tényezők, (incl. endogén).

Italo Romano 2016.10.18. 13:37:54

@retimadar: nagyobb részben azt tanítottam, amit angolul a honlap Economics oldala már tartalmaz. Kisebb rész volt a saját hozzájárulásom, ezt cikkekben tettem közzé a publikációs jegyzékben feltüntetett írásokban.

smirgliműhely 2016.10.18. 19:15:25

@szénaboglya: “a szakmai tudás nem számított abban az esetben, ha…” A politikai funkcionáriusoknál minden esetben a pozíció szerzésének és megtartásának érdeke az első. A plebejus apparátcsikok, köztük a diplomások jó része az árapály mozgását követte. A pártiskolai akadémikus (a birkatenyésztés mellett) korábban a munkás-határozatot propagálta, majd a reformot, a rezsim végén pedig ő volt a nagymarosi erőmű leghangosabb ellenzője.

retimadar 2016.10.19. 20:13:43

@smirgliműhely: a mentális kapacitás sem számított, ha egy hatalmi csoportosulásnak megfelelő embert akartak pozícióba juttatni. A munkás-határozat után így lett a paranoid bálintból statisztikai főnök, akit a fenti egészségügyi okból 49 évesen kénytelenek voltak nyugdíjazni.

büyük 2016.10.20. 13:49:13

@smirgliműhely: a kisebb sarzsik egy része később a reformhoz, majd a demokratikus erőkhöz csapódott. Többnyire a politikailag impotenssé vált pártokhoz. Hiszen nekik sem volt gyakorlatuk nagy embertömegek meggyőzésében – amikor nem állt hatalom a hátuk mögött.

büyük 2016.10.20. 14:03:47

Az előbb említett pártok sorsáról a minap írtam:
A politikai tekintetben kasztrált pártvezetések gyakorlatának siralmas végkimenetele a nyomtatott sajtóorgánum elvesztése volt. Ne keverjük a dolgokat: közéleti eunuchok a jobboldalon is voltak. Ugyanígy végezték.
gaiablog.blog.hu/2016/10/15/az_egyik_vegso_bizonyitek

Minnesota 2016.10.20. 15:22:29

@retimadar: A paranoid – mentális szindróma nem intellektuális. Nem is minden biszkuit volt paranoid. Molnár pénzügyi vörgy (vpop) 62 éves korig dolgozhatott és csak az Antall kormány tudta felmenteni, anno ’90.

szénaboglya 2016.10.21. 11:26:49

@smirgliműhely: “funkcionáriusoknál minden esetben a pozíció szerzésének és megtartásának érdeke az első.” Az apparátcsikok számára a legfontosabb a hivatali előmenetel volt. Csakúgy, mint például az olasz bürokrácia beosztottjai számára, akikről Carlo Levi írja a következőket. Ha elterjedt egy szenélyzeti kombináció híre, száz és száz hivatalnok latogatta izgatottan a fejleményeket. – ha ez elmegy, ha amaz meghal, mindenféle változások lesznek A. feljebb kerül, B. egy rangfokozatot ugrik, és engem, engem előléptetnek…s az elemzés egyre nő és bonyolódik, szétárad valamennyi osztályon. (“Az óra” 124.L.)

Italo Romano 2016.10.21. 20:47:28

@büyük: Paul Johnson az ellen-oldali francia ultrák tehetetlen vezetőjéről is megemlékezik. Az angol nyelvű idézetet a másik blogomban helyezem el.

Karolus 2016.10.22. 18:22:35

A hatvanas években azért volt még néhány apróság: kubai rakétaválság, 1962, Kennedy megölése, 1963, a doktrinás Leoníd hatalma 1964-től, a vietnami eszkaláció 1965-től, dekolonizálás és állami zsarnokságok uralomra jutása Afrikában. A mai visegrádi, akkor csatlós országok vezetői ezeken a vizeken is lavíroztak a maguk törpe hajóival.

smirgliműhely 2016.10.23. 19:01:01

@Karolus: a mi törpe hajónkon a vezérhajó tetszésére számító kampány kezdődött 1972-ben a kispolgáriság ellen. A vezetés sugallatára kozma pártiskolás az autózás ellen hozott fel ideológiai érveket. Mások a frizsider “szocializmusról” elmélkedtek. Maga a kampány elnevezése eufémizmus volt, hiszen a lehetséges cionistabarátok ellen irányult. Valójában a kispolgárság magában foglalta a kistermelő vidéki plebejusokat is, nem kevésbé a városi szellemi foglalkozásúakat, köztük a párthivatalnokokat. A gyári munkásság rosszul, elnyomva élt, amint azt a Darabbér c. könyv kitűnően bemutatta.

kalassó 2016.10.23. 20:30:19

@smirgliműhely: A hetvenes években a szovjet eredetű energiahordozók, nyersanyagok ára fokozatosan elérte a világpiaci szintet. Az időszak vége felé a hatalom a számára lehetséges nyugati nyitás híve lett. Ügyesen lavírozott. A képzettebb apparátcsikok most már ebben az irányban kerestek maguknak előnyös pozíciót. Oda csatlakoztak, ahol perspektívát láttak. A móczáros színezetű hazai mozgolódás kudarcot vallott.

Italo Romano 2016.10.24. 15:24:18

@Karolus: “csatlós országok vezetői ezeken a vizeken is lavíroztak”
Szerzőm a politikus prototípusát elég jól szemlélteti Hammarskjold kiélezett példáján. Idéztem kommentben.
asszocialok.blog.hu/2016/10/18/eurodollarok_ket_haboru_reciklalas

szénaboglya 2016.10.26. 15:55:53

@Italo Romano: Az én szerzőm pedig a politikus alaptermészetének tartotta a ravaszságot, agyafúrtságot.A politika változhatatlan, örök törvényei kemény, Macchiavelli – féle törvények. Egyik tipikus alakja, csakúgy, mint a regény szereplője a Julien Sorelhez hasonló, erkölcsi normákat nélkülöző, gátlástalanul mohó karrierista.(Carlo Levi, 83.l.)

retimadar 2016.10.27. 13:32:24

@smirgliműhely 2016.10.18. 19:15:25
“A pártiskolai akadémikus…” mellett egyetemi oktatók is hasonló szolgálatban állottak. Vitalapon írta valaki a tervszerűség spekulatív ideológiájának szerzőjéről: kimondottan “konzervatív”, azaz fafejű szocpégés közgazdász volt a hatvanas években, távol állt a reformerek csoportjától. A “szocialista termelés alapvonásai” című munkáját bifláznom már akkor is szürreális élmény volt, annyira távol állt minden valamirevaló közgazdaságtantól.

kalassó 2016.10.27. 17:12:14

@retimadar: A politika olyan tevékenységi forma, amely az igazi tudománytól idegen, sőt: ellensége. Szabót nem véletlenül jellemzi a szócikke első helyen politikusként,de sehol sem tudósként, vagy kutatóként.

retimadar 2016.10.28. 11:12:51

@kalassó: Nem is volt az.Persze a társadalom kutatás igazibb része is ugyanúgy a piacról él, mint a többi iparág. Nagyvállalatai: az egyetemek túlzott befolyásra tettek szert, mint a vagyonos elit egyik meghatározó része.Piszkos pénzügyeik is vannak. Erősen ideologikus termékcsoportjuk nem tudományos elmélet, hanem ötletadás az állam, vagy az antielit gyakran kalandor jellegű átalakító programjaihoz.

Italo Romano 2016.10.28. 18:28:39

@kalassó: Oda csatlakoztak, ahol perspektívát láttak.
@retimadar: Erősen ideologikus termékcsoportjuk…

A másik blogon, a két legutóbbi kommentemben olvasható idézetek tartalma közel áll a mondanivalótokhoz.
asszocialok.blog.hu/2016/10/18/eurodollarok_ket_haboru_reciklalas

kalassó 2016.10.28. 19:18:13

@retimadar: “a társadalom kutatás igazibb része is ugyanúgy a piacról él”
Információt termel, aminek a költségeit meg kell fizetni. Tetszik, vagy sem, az információ is áru. Nem kell ingyen átadni.

Minnesota 2016.10.29. 15:20:37

@kalassó: Más szóval, szellemi tulajdon. Szerződés keretében lehet megkapni a használati jogosultságot. Mindkét félnek vannak feltételei.

kalassó 2016.10.29. 18:18:46

@Minnesota: A gyakorlat számára az információ módszeres felépítésben használható. Ilyesmire lehet érdemes szerződési ajánlatokat tenni. Csak példa kedvéért: a bloggazda honlapjából vett anyagokból kidolgozhatók lennének az általa már egy témában alkalmazott “modus operandi”, vagyis a képzési, egészségügyi, gazdasági, nemzetközi, stb. stratégia meghatározó tényezői.

smirgliműhely 2016.10.29. 20:52:14

@szénaboglya: Nem esik messze tőlük a diplomaták rétege sem. Róluk ugyan Friedell némileg túlzóan írja Az újkori kultúra történeté-ben, hogy ezek államilag elismert és fizetett csirkefogók. „A hazudozás bajnokai ők, a pokol pribékjei, a csibészek közül is a legrosszabb fajta, tudniillik az a fajta csibész, amelyiknek jó a lelkiismerete, hiszen ő a ‘a hazáért’ hazudik.”. (VI. 240.old.)

Minnesota 2016.10.30. 09:55:57

@kalassó: Igen. Számos helyen tömör utalásba foglalta-rejtette a mögöttes, országos és kontinentális léptékű információegyüttest. Ezeket kibontva állítható elő a premium content.

kalassó 2016.10.30. 17:54:32

@Minnesota: országos és kontinentális…
és globális! A komplex középtávú folyamatok reális ismerete előbbre való a célok kitűzésénél. Nem érdekelheti azokat, akik számára az a realitás, ami az orruk előtt van. Fentebbi példámat feltételes módban fogalmaztam, mert nem lesz itt semmiféle ajánlat.

Italo Romano 2016.10.30. 19:02:54

Köszönöm az aktív részvételt. Megbeszéltük, hogy ezt az eszmecserét elhelyezem a honlapon:
foldeskaroly.wordpress.com/
A Szimpózium rovatba kerül. Nem ígérhetem, hogy minden itteni vitával ez fog történni.

retimadar 2016.10.31. 19:28:27

@Minnesota: Annyit elmondhatunk, hogy előadásából ismerjük a mögöttes tartalmat. Hozzáadott információja olyan, mint egy rétegfelvételé a szokásos fényképhez képest.

Mentés

Mentés

Advertisements