Musza Dagh retro

Az emlékezés ébren tartására felelevenítek egy posztot és kommentjeit 2009-ből.

A balkáni népekhez hasonlóan a 19.sz végétől az örmények is harcoltak az őket elnyomó törökök ellen, akik ezért lassan,de biztosan irtották őket. A Nyugat ebben az ügyben csendben maradt, mert számára ekkor a Porta stratégiai ellensúlyt jelentett a cári Oroszországgal szemben. Az örmények pedig a keresztény oroszoknál kerestek szövetséget és védelmet.

Az első világháború idején már az ifjútörök rezsim volt hatalmon. Ekkor, 1915-ben kezdődött a nagyméretű öldöklés. Több százezer embert mészároltak le. Mivel az ország a központi hatalmak oldalán állt, az angol és a francia diplomácia és a sajtó nyilvánosságra hozta az örménymészárlást. Menekülők:

mu1

 Póznára szúrt trófeák:

mu2

A következő képen jobban látható a trófeák mibenléte.

A fejvadászokkal együtt :

mu3

 A világháború után az atatürki vezetés  szövetségest talált a szovjetekben. Az utóbbiak tehát mélyen hallgattak a népirtásról, jóllehet a menekülő örményeket befogadták.

Akik nem tudtak elmenekülni:

mu4

A második világháború után Törökország a NATO hűséges tagja lett. A genocidium leleplezése megint nem számított politikailag korrektnek. Az országban azonban akadtak bátor emberek, akik feltárták a történeti tényeket. Ilyen volt Orhan Pamuk, akit a török nemzet rágalmazásáért perbe fogtak és csak nemzetközi nyomásra szüntették meg ellene az eljárást.

 

Hozzászólások (8) Feliratkozás (RSS)

Gazda2009-01-02 16:381. Gazda Válasz erre

Így járnak az árulók!:DDDD

italo2009-01-04 22:492. italo Válasz erre

Ezzel indokolták több mint egymillió keresztény kivégzését.

humanrájc2009-04-16 17:273. humanrájc Válasz erre

Az alkohol fogyasztásának tilalma nem gátolja a muszlimokat egyéb mocskos cselekedetekben. Habár a keresztényeket sem a tilalom, hogy ne ölj.

büyük2009-04-16 20:454. büyük Válasz erre

Orhan Pamuk bátran leleplezte az Atatürkre hivatkozó rezsim hazugságait. A bátrak kevesen vannak, de minden jóravaló ember elítéli a tömegmészárlásokat, bármilyen ideológiával is próbálják azokat igazolni.

talon2009-04-16 21:095. talon Válasz erre

Büyük (4) Az ideológia gyakran vezet tömeges gyilkoláshoz. A szovjetnek, hogy a többi tettekről ne beszéljünk, ott volt Katyn. A német Lebensraum eszme nevében hárommillió lengyelt és hárommillió lengyel zsidót pusztítottak el. Nem mindenütt csinálják pogrom formájában, ahogyan az örménymészárlás történt. Vagy ahogyan másfél millió kínaival Indonéziában végeztek.

italo2009-04-16 21:216. italo Válasz erre

Humi, #3: a nyugodt időkben olykor békésen is élni tudó muszlimok főleg akkor kezdenek gyilkolni, amikor a mullahok, imámok erre szólítják fel őket, vagy a nemzetségi, törzsi főnökeik parancsára. A törököknél pedig az elvadultan nacionalista ifjútörök mozgalom propagandájának hatására. Az örményeket mint keresztényeket, az ellenség, az ortodox Oroszország potenciális szövetségesének tartották.

italo2009-04-16 21:297. italo Válasz erre

Talon, #5: Az ideológia önmagában kevés lenne, az imént utaltam a konkrét parancsosztókra, akik a tömeg gyilkos indulatait mozgásba hozzák. Végülis tényleges, vagy vélt hatalmi érdekeknek dobnak oda áldozatul százezreket, vagy milliókat, az öldöklő martalócok és szadista pribékek pedig maguk is ennek a hatalmi gépezetnek az eszközei. Ami egyetlen bűntettre sem adhat felmentést.

Mne2009-04-16 21:398. Mne Válasz erre

Az áldozatok láttán érett ember nem tréfálkozik. A hősi halottak a nemzet véráldozata valaminek, de inkább valakiknek az érdekében. A két világháborúban egymillió magyar honvédet ért el a halál, rokkantság, súlyos sebesülés, hadifogság.

Advertisements

3 thoughts on “Musza Dagh retro

  1. A Wiki írja: 2006-ban irodalmi Nobel-díjat kapott.
    2005-ben különböző török szervezetek ügyvédei perbe fogták az írót, miután Pamuk az egyik svájci újságnak nyilatkozott az 1915-1917-es örmény holokauszttal kapcsolatban. A vádakat 2006. január 22-én elejtették. Az író kijelentette, hogy célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a szólásszabadságra.
    Pamukot többen is kritizálták esszéi miatt, melyekben a kurdok helyzetét ábrázolta és kifogásolta a török kormány kurdokkal szembeni politikáját. Ebben a szellemben jelentette meg 1999-ben Öteki Renkler (A többi szín) című könyvét.

    Like

Comments are closed.

%d bloggers like this: