Jogállam

Nolblog

Jogállam

italo| 2006. nov. 25.

Jogállam. A rövid megnevezés elfogadható, mint a társadalom mûködésének egyik jellemzõje. Van súlyos tartalma. Elegendõen sok ember számára hordoz világos jelentést. Mint a többi rövid megnevezést, ezt sem érdemes a vele jelölt folyamatok gondos mérlegelése helyett emlegetni. Ellenzem a fogalom téves alkalmazását.

Egyfelõl, az indokolatlan kiterjesztését. Maholnap már az ország egészének berendezkedését értik alatta. Pedig az utóbbiba a szabad egyéni tevékenység,  a magángazdasági szervezõdés, a jövedelmek termelése és elosztása, a háztartási önellátás, a szellemi élet,  a civilszféra szerepe és sok más is bele tartozik. Ez a komplexum nem szoritkozik az államra. A jognak át kell hatnia mindazt, ami a cselekvések egész tömegéből a  közösséget érinti, a jogállam mégsem lehet ennek az egésznek az összefoglaló elnevezése. Ennél már valamivel tágabb terjedelmû a polgári  rendszer fogalma, de semmilyen egyetlen kifejezéssel nem lehet átfogni a társadalmi élet mûködését. Szükséges, hogy ez nálunk magába foglalja a népképviseleti, parlamenti demokráciát, a törvények uralmát,  a magántermelõi piacgazdaságot, az emberi jogok óvását, az életesélyek kiegyenlítésére törekvést. Egyebek között.

Másodszor, a jogállam kifejezés mai tipikus alkalmazása, helyesen, értékítéletre utal, amennyiben magasabb szintûnek  tartja ezt az államtípust a nem-jogállami típusnál, például az 1989 elõtti berendezkedésnél. De hallgatással elkövetett torzítás hibájába esik, ha itt megáll és nem értékeli az 1919-1944 közötti idõszak rendszerét. Ha az utóbbit jogállaminak tartja, akkor a Horthy rendszert a saját fõ szempontjából a Kádár rezsimnél magasabb rendûnek ismeri el. Ez egy lehetséges álláspont, de errõl is illene tájékoztatást adni.

Más baj is van. A német náci pártot a szavazók többsége juttatta hatalomra a választások elõtti terrorhadjárat után. A választások elõtti megfélemlítés, csendõrterror és nyilt szavazás a Horthy idõszakban, különösen a magyar vidéken, tömeges volt. Mindez csak ahhoz adalék, hogy a „jogállam” szó önmagában, a kevésbé pallérozott közönséget nem igazítja el arról, hogy egy országban demokratikus politikai egyenjogúság, vagy tekintélyelvû viszonyok állnak fenn.

 

Eddig 2 komment érkezett

1. izomagyu  2006. 11. 26. 1:23

 hmm, ez megérne egy hosszabb anyagot, mert nagyon jó
2. italo (szerkesztő)  2006. 11. 26. 17:34
 Köszönöm. Később talán tudom majd folytatni.
Advertisements