Fedezetlen költekezés

Nolblog
Italo| 2008. okt. 30.
(Frissítve)

A július 22-én megkezdett kisebb sorozatban négy jegyzetben mutattam ki a Medgyessy kormányzat (2002-2004) által okozott katasztrofális méretű egyensúlyvesztés hatásait. Az első Gyurcsány-kormány (2004-2006) sem fékezte meg lényegesen a hiány növekedését.
Az évközi váltást követően azonnal nem is fékezhette meg, de később igen. Az új kormányfő nem rendelkezett komoly gazdaságpolitikai vezetői tapasztalattal. Az új főnöknek és tanácsadóinak több hét, akár hónap kellett az újonnan kapott – addig előlük is elzárt – információk feldolgozásához, a helyzet részleges megértéséhez.

A fő dolog azonban nem is ez, hanem az, (1) hogy az elődök által hozott intézkedések automatizmusokká váltak, tovább görögtek és egyre nagyobb egyensúlyhiányt okoztak (2) a lakosság megszokta és szerzett jogokként kezelte azokat (3) Időben először 2005 elején lehetett volna visszafogni a gyeplőt, amihez mindenekelőtt a nagyobbik kormánypártnak Horn idejéből megmaradt, makrogazdaságban alulképzett vezetőit kellett volna megnyerni. Az új miniszterelnök sem látta át a fenyegetés teljes mértékét. A szakértői időközben már tanultak az előd makroökonómiai baklövéseiből, kollégái viszont alig. (4) Együttesüké a fő felelősség, de a kisebbik kormánypárt sem hatott oda, hogy az egyensúlyhiányt csökkentsék, részben pedig maga is hozzájárult annak növeléséhez. (5) Az érdekképviseletek és pártos kijárók lélektani nyomása változatlanul erőteljes volt. Ilyen topogós szituációban telt  el az egész esztendő, és közeledett, azután pedig eljött a választás éve. (6) Felerősödött az a “párthangulat”, hogy mindennél fontosabb a választások megnyerése. Úgy tettek, mintha a 2002-es program tartható lett volna. A kormányfő mint pártember működött, ennek a szakmaiatlan áramlatnak az uszályában, ami természetesen nem volt a  sorstól elrendelt tevékenységi mód. Másként is cselekedhetett volna.

Ebben az írásban a 2006-os választások előtt is  turbulens közéleti folyamatokat nem említettem, holott azok is nyilvánvalóan hatottak a makroökonómiai döntésekre, vagy azok elmulasztására.

November 17-i bejegyzésemben ehhez hozzátettem:

2006-ról 2007-re erőteljesen csökkent  a kormányzati szektor GDP-arányos deficitje.

Lényegében megállt a kormányzati szektor GDP százalékában kifejezett eladósodásának növekedése.

Advertisements