A magyar nyugdíj és eü. alapok pénzforgalma áprilisban

Nolblog
italo2009. máj. 30.

A társadalombiztosítási alapok bevételei, kerekítve, egyszerűsítve:

Saját bevételek: 260 mrd .Ft. (Ebből 244 mrd. járulékokból)

Központi hozzájárulás: 60 mrd. Ft.

Számítási korrekcióm: 12 mrd. Ft.

Összesen: 332 mrd. Ft.

Kiadások, kerekítve, egyszerűsítve:

Nyugdíjak: 230 mrd. Ft

Pénzbeni ellátások 21 mrd. Ft. (gyes, gyed, táppénz)

Természetbeni ellátások: 131 mrd. Ft.(eü. ellátás, gyógyszer, stb.)

Számítási korrekcióm: 6 mrd.Ft.

Összesen: 388 mrd. Ft.

Hiány: 56 mrd. Ft.

A két “Összesen” sor felett a forrásom (PM) nem közölt néhány kisebb tételt és számítási módosítást, így csak az én apró korrekcióimmal jönnek ki a Bevételek és a Kiadások összegei.
Másik mozzanata ugyanennek a számításnak, hogy itt az áprilisban ténylegesen teljesített bevételekről és kiadásokról van szó. Ami ezen felül járna a TB-nek és amit még fizetnie kellene, az hiányzik. Vagyis az adott hónapban keletkezett rövid távú tartozások és kinnlevőségek, pl. úton lévő összegek.

Ha az általam itt követett leegyszerűsítő módon 12-vel szorozzuk meg az egyik bevételi adatot, azt kapjuk, hogy a központi költségvetésnek 720 milliárddal kellene támogatnia a tb. alapokat ebben az évben. A rendkívüli hiányokra ezen felül, esetenként külön döntésekkel nyújtanak fedezetet. Az állam központi költségvetése lényegében adókból finanszírozza ezt a nagyjából ezer milliárdos támogatást. Ez a hiánynövelő tétel akkor válna feleslegessé, ha a járulékokból a tb. kassza önfenntartó lenne, ami ma irreális feltételezés. A reális veszélyt a demográfiai és egyéb, nem döntések alapján, hanem automatikusan bekövetkező eltolódások jelentik, melyek miatt a tb. kassza egyre több támogatást igényel és irányzata szerint a központi költségvetés egyre nagyobb hányadát vonja el.

Ha a kiadási tételeket sorra megfigyeljük, kiderül, hogy a jelenleg elfogadott változások milyen módon korlátozhatják hosszabb távon a tb. alapok terhelésének emelkedését. Arra is választ ad ez, hogy a központi kormányzati költségvetésből a tb-nek juttatott támogatás dinamikája miként lassulhat. Aminek az a rendeltetése, hogy enyhítse a gazdasági szféra adóterhelését s ezzel jobb feltételeket teremtsen a vállalkozási tevékenységnek.

 Hozzászólások
(Az első nyolcat közlöm )
1. néma (látogató)  2009. 05. 30. 7:59

Akkor van egy bukfenc mert ez így “alkotmányos”!:DDD

2. Hmmmm  2009. 05. 30. 8:23

 nehéz, nagyon nehéz téma.

mert ugyan szinte azonnal megkezdődött a téeszföldek és a gyárak, vállalatok magánosítása, de a “nyugdíj- és eü. alapok”, persze beleértem a támogatási rendszert is, az nem.
a szocializmus központi leosztórendszere változatlan maradt, nagyon kicsi változtatásokkal.

ma még 10 év szolgálati idő mellett 33 %-os, és 40 év szolgálati idővel 80 %-os nyugdíjhoz lehet jutni, ami teljes egészében állami.
2013-tól (jelenlegi állás szerint) 10-ről 20 évre emelkedik és 40 év után 66%-ra csökken azok nyugdíja, akik kizárólag az állami nyugdíjpénztár felé fizettek.
tehát durván számítva 47 év ledolgozás után érhetik el a továbbdolgozási ösztönzővel a 80 százalékot.
akik viszont magánynyugdíj pénztárba is fizettek, azoknak az állami nyugdíjuk 40 év után 48,8 százalékra csökken.
2013. január 1-től.

és akkor lehet egy picit gondolkodni az euró árfolyamán, meg azon, hogy a tavalyi magánpénztári befizetéseket durva számítás szerint elvitte a válság.
mi lesz a nyugdíjasokkal az euró bevezetésével, meg egyáltalán 2013-tól, na ez még 3 és fél év zenéje.

3. evianna   2009. 05. 30. 8:45

 reform volt a tb vonatkozásában már 1993-ban (önkormányzatok), csak 1998-ban szűntek meg (visszaállamosítás= 1999 óta a járulékokat az apeh szedi be)

a nagyobb baj az, hogy a tb jövedelmező része (magánpénztárak, mind eü, mind nyugdíj) viszont teljes egészében és érdemleges ellenőrzés nélkül átkerült az üzleti világba, és a bankok, biztosítók egyik üzletága lett – érdemleges állami befolyásolás vagy ellenőrzés nélkül.

hozzáteszem, hogy a sokat emlegetett demográfia helyett az egyenlegek alakulására szerintem sokkal nagyobb hatással voltak
1. az ügyeskedések (a sokat emlegetett rokkant nyugdíj, a sokkal kevésbé emlegetett “munkanélküliség helyett táppénz” konstrukció, 6 hónapig, a cégként befizetett járulékok adómentes kivétele magáncélokra, amire a járulékplafonok bevezetése előtt bőven volt lehetőség) illetve
2. a foglalkoztatás csökkenése és a minimálbéren bejelentett vállalkozók és alkalmazottak számának brutális megnövekedése.

ezeknek a lehetőségeknek a nagy részét az állam lassacskán rendre visszavágta, ami 2013 után valamennyire szépíteni fogja a képet.
ami viszont nagyon elcsúfítja majd, az a tb “piackonform” része lesz: nincs ember, aki megmondaná, milyen ellátásra számíthatnak a magánpénztári tagok.

4. Hmmmm  2009. 05. 30. 9:16

evianna.
ha reformról beszélünk, akkor 1998. január 1-el lépett hatályba, ami három pilléressé tette a nyugdíjrendszert.
ebből 2 pillér az idő rövidsége, és egyéb más okok miatt nem az elvárható szerint működik.
a további megrázkódtatást az euró bevezetése fogja okozni.
de bajok lesznek az államival is, mert egyre kevesebb pénz fog befolyni.
ennek oka lesz, hogy egyre több tanult fiatal ismeri föl, tervezhető és megvalósítható jövőjük belátható időn belül csak külföldön lehetséges.

5. italo (szerkesztő)  2009. 05. 30. 10:16

 Néma, igaz, ami igaz, az alkotmányok változása mindig késve követi a gazdasági szerkezet átalakulását, de azonos alaptörvény keretein belül is többféle ellátási gyakorlat lehetséges.
6. italo (szerkesztő)  2009. 05. 30. 10:29
 Hmmm 08:23, “ugyan szinte azonnal megkezdődött a téeszföldek és a gyárak, vállalatok magánosítása, de a “nyugdíj- és eü. alapok”, persze beleértem a támogatási rendszert is, az nem” – Ez a probléma egyik gyökere.

Ehhez kapcsolódik a másik: ha már a többség magánszektori alkalmazott, akkor az ő nyugdíjukat miért az állam fizesse? Ebből kiveszem a régi nyugdíjasokat, akik az államnak dolgoztak, vagy később is joggal így voltak kezelve. A szétválasztás nehéz, de nem lehetetlen. A nyugellátás tényleges értékvesztéséről és bizonytalanságairól is képet adtál.

7. italo (szerkesztő)  2009. 05. 30. 10:56

 Evianna: “érdemleges állami befolyásolás vagy ellenőrzés nélkül.” – Szerintem is ez a baj.

“hozzáteszem, hogy a sokat emlegetett demográfia helyett az egyenlegek alakulására szerintem sokkal nagyobb hatással voltak ” (felsoroltad a tényezőket. Mindez igaz.) – A demográfia európai problémája azonban nálunk az európainál sokkal kisebb foglalkoztatással karöltve súlyosítja a gondokat. Megjegyzem, a foglalkoztatás nem a válság miatt alacsonyabb, az volt a rendszerváltás óta. A magángazdaság nem szívta vissza az államgazdaság leépülése nyomán fölössé vált munkaerő egy részét. Ezért sem egyszerű az ellátó rendszert magánosítani, mert embertömegek pénzkereső tevékenysége jórészt nem a látható magánszférában történt. A láthatóság fokozása kulcsfeladattá nőtte ki magát. Az ügyeskedési lehetőségeket valóban vissza kellett vágni, ami, mint írod, lassacskán megtörtént. Még kell majd nyesegetni.
A magánpénztári nyugdíj is tükrözi az általános gondot, amikor azt hisszük, hogy az állam helyetti szereplő működése nem hordoz legalább annyi konfliktust, mint az államé.

8. italo (szerkesztő)  2009. 05. 30. 11:02

 Hmmm 09:16, az euró bevezetése valóban okozhat bajokat. Az árfolyam, ha ilyen marad, részben előre hozta ezeket, mivel a közös valutára való áttérés főképpen az átváltási arány miatt okozhatott volna sokkot. A sokkot már most megkaptuk és főleg az érintettek (hitelesek, magánynyugdíjasok) érzik.
Advertisements