Ötven lap. Honnan jövünk?

Az ausztráliai Lake Mungo mellett talált homo sapiens koponya legalább negyvenötezer éves.
A kiásott  koponya nagyon beszédes. Elmondja, hogy elhunyt gazdája, vagy annak elődei a mainál több száz méterrel alacsonyabb óceáni vízszintet kihasználva, néhány kilométeres evezéssel jutottak el arra a kontinensre. A vele azonos rétegben  ötvenezer éves eszközök maradványait is megtalálták. A genetikai földrajz (genográfia) a mungoihoz hasonló  gén-markerekre  bukkant  a közeli szigetvilág némely ma élő népcsoportjánál.

Az elvégzett DNS vizsgálatok értelmében a koponya hordozójának génkódoló aktivitása nemcsak emberi jellegű, hanem a h.sapiens sapiens alfaj, vagyis a biológiailag modern  emberre volt jellemző. A koponya méretezési vagy antropológiai paraméterei ezt igazolják.

Sok  hasonló kövületet találtak. Viszonylag új keletű az a feltevés, hogy a mi alfajunk legalább félszázezer éve hagyta el Afrikát és  települt be a többi földrészre. Komoly leletek szólnak amellett, hogy Afrikában akkor már régóta éldegélt a mai embertípus. De maradjunk csak a már Afrikán kívüli ötvenezer évnél. Egy évezredet tekintsünk a mai emberről szóló tankönyv egy lapjának. Az időarányos tapasztalatból minden lapra jut valamennyi. Erről a magyar átlagpolgár tudása  nagyon elmaradott, különösen, ha az átlag francia tudásával hasonlítjuk össze. Az még érthető, ha a hétköznapi életet  nem nagyon érdekli ez az ötven lapból álló könyv. De mennyire foglalkoznak vele az írástudók?

Az írástudók az utolsó 2-3 lapot ismerik, annyira-amennyire. Ha valaki kívülről fújná az utolsó lapokat, az emberről beszerzett tudása  a mainál  torzabb lenne, az előző 47-48 oldal ismerete nélkül. Mert a tankönyv az emberi tapasztalatot  arányosan írja le. A mai szellemi kultúra legnagyobb része viszont  be van zárva az utolsó évezredekbe, mivel főképpen a betűn alapul. Az emberről szóló tankönyv nagy részét pedig nem alfabétikus jelekben  írták és nem is írták. Más kódrendszerekben fejeződik ki.

Ha valakit az első 47 oldal is érdekel, érdemes lesz az ott érvényes kódokhoz illeszkedő  felismerési eljárásokat alkalmaznia. Az eredmény  azután kifejezhető betük szimbolikájában. Ezekhez a fel- és megismerési módokhoz tartozik a természetismeret legtöbb ága. (Különösen az élettudományok, az orvoslástan.) Azután a lingvisztika, a zeneelmélet, a művészettörténet, a mitológiatan, a pszichiátria, pszichológia és sok egyéb. Ezek összegeződnek a rohamosan fejlődő ősrégészetben, amelynek a paleo- előtaggal kezdődő nevű  társtanai szinte az egész mai ismerettárat megkettőzik.
Advertisements