Nietzsche fragmentumok

A vidám tudományból.

“A metafizikai igény nem eredete a vallásoknak, ahogy Schopenhauer szeretné, hanem csak utósarjadzása. A vallás gondolatainak uralma alatt az emberek megszokták egy “másik (hátsó, alsó, felsõ) világ” képzetét, és a vallásos gondolatok megsemmisülésekor kellemetlen ûrt és hiányt éreznek – és most ebbõl a az érzésbõl ismét egy “más  világ” nõ ki, de csupán metafizikai s már nem vallásos világ. Ami azonban az õskorban  egyáltalán egy “másik világ” feltételezéséhez vezetett, az nem ösztön volt és igény, hanem bizonyos természeti folyamatok téves értelmezése, az intellektus zavara.” (A vidám tudomány, 3.k.151. Ford.: Szabó Ede. Friedrich Nietzsche válogatott írásai, 1972. 190.l.)

Nietzsche idevágó eszméit valamivel bõvebben ismerteti:

( http://italoblog.blogter.hu/?post_id=273781 )

Az idézett szerzõ által létrehozott hatalmas, jóllehet egyenetlen és nem kritikátlan elfogadásra ajánlott gondolati építmény jellemzése nem egy vagy két szerény blog feladata. Többféleképp magyarázható és manipulálható. Freudot és Sartret megelõzve jóelõre megfogalmazta néhány megállapításukat. Némelyik elhibázott okfejtésében, kétértelmû, zavaros gondolatában kereste frazeológiai elõzményét a náci propaganda is, habár N. kérlelhetetlen ellensége volt a nacionalizmusnak és az antiszemitizmusnak.

Nietzsche leghatározottabb kontúrokkal körvonalazott eszméi közé tartozott magas színvonalon kidolgozott ateizmusa. A színvonalon van a hangsúly, mert ez nem a  kultúrát elszegényítõ puszta tagadás, hanem egy kivételesen gazdag szellemi poggyász szerves része volt.

*

Nietzsche-versek italo|2008. jún. 17. |7 komment

 

Vademecum – vademecum

 

Csábít nyelvem s művészetem

Követsz, kísérsz hűségesen?

Magad kövesd hűségesen:

Azzal követsz: úgy! Úgy! Igen!

(Csorba Győző)

 

A magányos

 

Én gyűlölök követni és vezetni.

Az úr, s a szolga egyként megvetendő!

Csak az rettent, ki retteg önmagától:

És így lehet csak másokat vezetni. …

(Kurdi Imre)

 

Jámbor beszéd

 

Isten szeret, mert lettél általa! –

„Teremtményem csak ő” – ítél az elme.

Ki ne szeretné hát, mi ő maga?

És mert enyém, tán megtagadni kell-e?

Kilóg a lóláb és a lópata.

(Kurdi Imre)

 

Sils-Maria

 

Itt ültem, s vártam, vártam – semmire,

Túl jón és rosszon, a táj fényeire

 

S árnyaira, merő játék, merő

Tó és dél, merő céltalan idő.

 

S az Egy Kettővé lett egy perc alatt –

S Zarathustra előttem elhaladt.

(Lator László)

 

Hozzászólások Eddig 7 komment érkezett ()

1. italo (szerkesztő) 2008. 06. 17. 19:26

Legutóbbi bejegyzésemben Nietzschétől egy prózai helyet idéztem és valamelyest észrevételeztem. Bővebb ismertetés egy friss amerikai írásból: italoblog.blogter.hu/?post_id=273781

2. trixi 2008. 06. 17. 23:32

Az első tetszik

3. italo (szerkesztő) 2008. 06. 18. 8:28

Ha tetszik, akkor bizonyára a többi verset is megértéssel fogadod, ha nem is fogadod e l a gondolati irányukat.

4. Babette 2008. 06. 18. 8:45

jók 🙂

5. italo (szerkesztő)2008. 06. 18. 8:56

Szépeket alkotott mielőtt teljesen megőrült.

6. italo (szerkesztő) 2008. 06. 20. 21:25

Végül még egy vers. Utolsó sorai különösen emlékezetesek.

Házam ajtajára

Soha példának senkit se vettem
magam házában óv a magány
és minden mestert kinevettem,
ki nem nevetett önmagán.

(Szabó Ede fordítása)

7. emilke (látogató) 2008. 08. 17. 1:55

ritkán olvashatók, de jó volt most elgondolkodni Vele.

*
Advertisements