A gazdaság mint emberi dimenzió

A gazdaság mint emberi dimenzió kutatásának rendező elveit 1990-ben egy könyv  előszavában a következő pontokban foglaltam össze (rövidítve):

1. A megismerésnek a kérdezéstől a tudásig, a kiindulóponttól a következtetésig, a hipotézistől a bizonyításig vezető útja nincs közvetlen vonatkozásban tudományon kívüli érdekekkel. Magukat az érdekeket is érdekmentességre törekedve kell tanulmányoznia, minden irányban nyitott, egyszersmind kritikus módon.

2. A kutatási cselekmények szempontjából egyetlen nagy rendszer sem kielégítő. Ezeknek a valóban szakmai-analitikus eredményeit kell felhasználni. Nem az értékrend hiányára kell törekedni, hanem arra, hogy az a pozitív megismeréssel összhangban alakuljon és ne torzítsa annak eredményeit.

3. A kutatók szellemi függetlenségének megfelelően a kutatáson belül csak annak saját prioritásai érvényesülhetnek. A kutatás tehát semmi esetre sem lehet pártos. A pártok programja és tevékenysége is lehet a megismerés tárgya, de nem befolyásolhatja annak módszereit és eredményeit.

4. A társadalmi létfenntartáshoz nélkülözhetetlenek a látszólag önmagáért folytatott megismerés műveletei. Ezek irányát és következtetéseit a politika nem írhatja elő, ellenben a kutatás feltárhatja a politikai lehetőségek tartományát.

5. A szakmai elmélet nem rendelhető alá semmilyen ideológiának. Ezzel szemben az ideológiának, ha valódi tudásnak kívánja magát tekinteni, le kell mondania a szakmailag hibás tételeiről.

Mindez leginkább akkor érvényesíthető, amikor a hatalompolitika áradata visszakerül a maga természetes medrébe.

 – A fentieket a Pages-ben részleteztem, “Rendező elvek” (1,2,3. alcímek alatt) a Tőke-egyensúly-jólét c. cikkben.

 

Advertisements